A 13. gyalogezred délvidéki bevonulásának körülményei Beszélgetés Moldoványi Gyula m.kir. főhadnaggyal a 13/I. zászlóalj (Rozsnyó) egykori tisztjével A miskolci 13. gyalogezred Délvidékre az V. hadtest kötelékében ( parancsnok Silley Antal altábornagy) ezen belül a 19. gyalogdandár keretein belül ( ennek parancsnoka Csatáry József vezérőrnagy volt) vonult be. Az ezred parancsnoka ekkor vitéz Hegedűs Zoltán ezredes volt. A csapattest Palicsfürdő, Horgos, Kanizsa, Zenta és Csantavér, valamint Szabadka és Óbecse térségében lépett harcérintkezésbe a szerb erőkkel.(HL.5300/Vkf.eln.1941.I.oszt). Délvidék, az már nem volt ennyire békés. mert ugye ott már sok minden megelőzte. Teleki Pál öngyilkossága, ott az örök barátsági szerződés, hogy fönnáll-e még Jugoszlávia, most kit támadunk meg. Minimális volt a 13-asok vesztesége, mert egy Bozsik Vendel nevű honvéd volt, aki hősi halált halt, Horgosnál. Ő volt az egyetlen egy igazolt veszteség, tehát aki, mint halott, tehát nem sebesült, vagy egyéb. Pontosan akkor hogy történt a mozgósítás, a lemenetel Délvidékre. Ott meddig tetszettek lenni, és hogy jöttek vissza? Ada 1941, a 13/I. zászlóalj(Rozsnyó) tisztjei. Középen ül Plajner János hdgy. Mögötte áll Kiss Lajos alezredes (későbbi ezredparancsnok) mellette jobbra Popovics Pál fhdgy. Mellette Fabó Zoltán szds. A többi tiszt és hadapród azonosítása ezideig nem sikerült. A 13/III. zászlóalj támadása Magyarkanizsánál.(Krisztián György fotója.)   De mi Palics felé nem mentünk, hanem attól nyugatabbra. Nagyon érdekes vidék volt az, általában ilyen gyümölcsös, szőlős területek. Csodálatos alföldi tájakon keresztül léptük át a határt, méghozzá az is 5-én volt, érdekes. Április 5-én. Megpróbálok visszaemlékezni erre is. '41 április első napjaiban mozgósítottak minket Miskolcon. 13/1 zászlóaljat. És vonaton szállítottak Szegeden át, nem jut most eszembe, Szegedtől körülbelül húsz kilométerre nyugatra, nagyjából a határ mentén. Nem Mórahalom... nem jut most eszembe. Lehet, hogy majd később eszembe jut. A mozdony kéményén Zokonyi Jenő fhdgy., jobbra hátul Túróczy Ferenc fhdgy., előtte Moldoványi Gyula fhdgy.,elől Pajor László fhdgy., Kiss Lajos alez., Fabó Zoltán szds. A két tiszthelyettest nem sikerült azonosítani. Április! A felrobbantott híd Zentánál. A mozdony kéményén Zokonyi Jenő főhadnagy ül, a háttérben Túróczy Ferenc főhadnagy, elől Moldoványi Gyula főhadnagy. Délvidék, Ada 1941. Április 5-én. Persze. Most keverem. Szeptember 5. volt a Máramaros-sziget. Április 5-én... Április 4-én, most már eszembe jutott pontosan. Sajnos helyileg pontosan megnevezni nem tudom, de kiraktak minket a zászlóalj, kirakodott, a határ mentén. Ott egy napon keresztül várakoztunk. S akkor kaptuk a parancsot, hogy lépjük át a határt és Zenta irányába törjünk előre. Akkor még nem lehetett tudni, hogy hogyan alakul, milyen ellenállás lesz. Mi átléptük a határt, de ellenállással egyáltalán nem találkoztunk, tehát nem láttunk szerb katonákat. Ahogy azután.. ez körülbelül egy negyven kilométeres menetelés volt. Azért mondom menetelésnek, mert harc nem volt. Időnként előfordult az, hogy egész távolról lövöldözést észleltünk. Hogy azután ránk lőttek-e, vagy pedig valahol másokra, azt nem is tudtuk megítélni. Gorondy-Novák altbgy. A 3. hadsereg parancsnoka 12.-én hajnalban elrendelte, hogy a 19.gyalogdandár a Horgos észak felől beérkező erőivel törjön előre és a Ludas tótól délre törje át az erődvonalakat. Ezt a parancsot az V. hadtest vezérkaránál végrehajthatatlannak találták és nem is adták ki a 19. gydd. felé. Ennek ellenére a támadás megindult, mert Csatáry vörgy. Kifejezetten kérte hogy csapatait az erődök elleni támadásra indíthassa. Ellenállásba lényegében nem ütköztek. A 13/I.zlj. 12.-én délelőtt 11 órakor elérte Palicsfürdőt, itt megállt, mert a területen még nagyszámú csetnik csoport működött, miután ezeket felszámolták kellő biztosítás mellett megtörtént az elszállásolásuk. Az iker zászlóalj (43/I.) rövíd tűzharc után elérte Paphalmot és ott szállásolt el. Középen Kiss Lajos alezredes, kettővel mellette Moldoványi Gyula főhadnagy Elől Plajner János hadnagy, mellette Túróczy Ferenc főhadnagy Közvetlen ránk nem lőttek. Tehát mi harc nélkül, ezen a nagyon kellemes vidéken mentünk előre, hogy minél előbb Zentára érjünk. Zenta már akkor elég komoly város volt, lehetett olyan 60-70 ezer lakosa. S ott is harcokra nem került sor. Minket az egyik laktanyában helyeztek el, Zentán. A Tisza mentén. Volt ott egy Tisza-híd, annak a tövében volt az a laktanya. A laktanyában már találtunk az előttünk járó alakulatok már voltak előttünk is, azok már szép számmal gyűjtötték a foglyokat. 100-200 szerb fogollyal találkoztunk, s mi azt a feladatot kaptuk, többek között, hogy ezeket nézegessük meg közelebbről és akit lehet, engedjünk el. Mivel nem harcoltak el minket, annak nem volt értelme, hogy hadifogollyá nyilvánítsuk őket. Nem is kellett. Ellenben amikor beszállásoltunk ebbe a laktanyába, az úgy este 6-7 óra tájban lehetett, de utána 10 óra tájban egy olyan 6-8 kilométeres távolságból több géppuskával lőtték a laktanyának a... nem azt nem tudták lőni, de a laktanya fölé lőttek. Tehát azt észleltük, hogy jó pár helyről géppuska-tüzet próbálnak felénk irányítani, de harcra nem került sor, nem is láttunk senkit. Csak kerepeltek a géppuskák, jó másfél órán keresztül. Ennyi volt az egész harci tevékenység. Ez azután későbbiek folyamán abbamaradt. Nekünk olyan feladatot adtak, hogy Zentán derítsük föl, hogy mi a helyzet, a városban, és hogyha ellenállásra akadunk, akkor azt küzdjük le. Lehetőleg az egész várost módszeresen vizsgáljuk át. Hát ez is történt az éjszaka folyamán. Úgy zajlott le, hogy különböző körzetekre osztottuk fel a várost, és általában ahol a szomszédok mondták, hogy szerbek laknak, azokhoz becsöngettünk. Járőrök becsöngettek és megnézték, megvizsgálták őket. Szóba elegyedtünk velük. De semmi ellenállásra és ellenkezésre sem került a sor. Egyáltalán. Ez volt az első nap. Első éjszaka. Egész éjszaka folyt ez a vizsgálgatás. Másnap már kaptuk a parancsot reggel, hogy folytassuk az utunkat Adára. Ada az húsz kilométerre volt, vagy van Zentától. Egyébként így utólag... Rákosinak volt a szülőhelye Ada. Persze akkor ezt még nem tudtuk. Ünnepélyes fogadtatás 1941 április Ada, Kiss Lajos alezredes és a 13/I. zászlóalj tisztjei. Pedig ha... Ellenállás ott sem volt, sőt nagyjából Adának a lakossága, legalább kilencven százalékig magyar volt. Magyarok és izraeliták. Mi nagyon jól megvoltunk az izraelitákkal is. Különösebb probléma nem akadt. Szmetana György hadapród őrmester a képen jobbra Palics 1941.A baloldalon látható tisztjelöltet nem sikerült azonosítani. Palics 1941. április. A képen baloldalon Szmetana György hadapród őrmester Búcsú Délvidéktől 13/III. zászlóalj. (Krisztián fotó.) . Visszatérés a délvidéki hadműveletekből. Díszmenetben Miskolc főutcáján. Gyuszi bácsi, akkor Délvidékre ha visszatérnénk még egy rövid gondolat erejéig, hogy Ada után mi történt. Mert itt már látjuk a fotón, hogy itt már Adán nagyon nagy az újjongás, a béke. A magyarokat szívesen fogadják. Onnan elég hamar hazahoztak. Az egész Délvidék két hónapig tartott számunkra. S ünnepélyesen vonultunk vissza Miskolcra. Van is valahol kép, amikor fogadják... Igen. Be is van szkennelve, hogy a főutcán vonul vissza a Délvidékről... ...a Délvidékről visszatérő honvédeinket... Az interjút készítette: Solténszky Kornélia Szmetana György