A 13. gyalogezred valamint a 19. t�z�rezred maradv�nyaib�l a megsz�ll� er�kn�l visszamaradt katon�k �let�b�l (Csorba J�zsef z�szl�s fot�i. Rendelkez�s�nkre adta unok�ja Cs�ke Ildik�)     Csorba J�zsef z�szl�s Azonos�t�tokja a bet�tlappal     A 13. gyalogezred harcai az �szakkeleti-K�rp�tokban 1944 (�rta Szarka Levente) Egy 31 M goly�sz�r� t�zel��ll�sban A 13. gyalogezred mint a 20. gyaloghadoszt�ly csapatteste Gyalogezredek Az 1943-as �sszevont "M" hadrend a hadtestek sz�m�ra az ezredek 1 gyalog- �s az ikerezredek 1 tartal�khadoszt�lyba val� �sszevon�s�t �rta el�. Ennek megfelel�en a miskolci VII. hadtestparancsnoks�g az egri 20. k�nny�hadoszt�lyt alak�totta �t 3 ezredes gyaloghadoszt�lly�. Ezredei a tartal�khadoszt�lly� alakul� miskolci 19. k�nny�hadoszt�ly 13., a megsz�n� losonci 21. k�nny�hadoszt�ly 23. �s az eredetileg is a 20. k�nny�hadoszt�lyhoz tartoz� 14. gyalogezredek lettek. A Vasv�ry Frigyes vez�r�rnagy parancsnoks�ga alatt �ll� 20. gyaloghadoszt�ly gyalogs�g�nak hely�rs�gei az al�bbiak voltak:   Miskolc: 13. gyalogezred-parancsnoks�g( parancsnok: Kiss Lajos ezredes), 13/II. z�szl�alj, 13., 14., 23. �rk�szsz�zadok Rozsny�: 13/I. z�szl�alj Tornalja: 13/III. z�szl�alj Eger: 14. gyalogezred-parancsnoks�g(parancsnok: Nickl K�roly ezredes), 14/I., 14/II. z�szl�aljak Gy�ngy�s:14/III. z�szl�alj Losonc: 20. hadoszt�ly-gyalogs�gi parancsnok (gyalogs�gi parancsnok:  vit�z Moln�r L�szl� ezredes), 23. gyalogezred parancsnoks�g(parancsnok: vit�z Pall�s ezredes), 23/I. z�szl�alj Balassagyarmat: 23/II. z�szl�alj Salg�tarj�n: 23/III. z�szl�alj. A gyalogezredek 3500 f�s l�tsz�mmal b�rtak. Egy gyalogezred parancsnoks�g al� h�rom gyalogz�szl�alj, az ezredk�zvetlen �s a csapatvonat aloszt�lyok tartoztak. A z�szl�aljak h�rom pusk�s, egy neh�zfegyver sz�zadb�l, a z�szl�aljk�zvetlen csapatvonatoszlopb�l �s t�vbesz�l�szakaszb�l �lltak. A pusk�ssz�zadokon bel�l h�rom pusk�sszakaszt, egyenk�nt 3 darab 31 M. goly�sz�r�val, egy neh�zfegyverszakaszt 2-2 darab 36 M. 20 mm-es neh�zpusk�val, illetve 5 cm-es 39 M. gr�n�tvet�vel �s 3 �llv�nyos goly�sz�r�val szereltek fel. A neh�zfegyversz�zad 4 g�ppusk�sszakaszb�l (szakaszonk�nt 3 darab 7/31 M. Schwartzlose g�ppuska), aknavet�szakaszb�l ( 4 darab 8,1 cm-es 36/39 M. aknavet�) �llt. Az 1943-as �sszevont "M"hadrend a neh�zfegyversz�zad p�nc�lt�r� �gy�s szakasz�t (4 darab 3,7 cm-es 36 M.., p�nc�lt�r� �gy�) a z�szl�alj k�zvetlenek k�z� sorolta. Ezredk�zvetlen alakulat volt az �rk�szsz�zad, az aknavet�s sz�zad, a p�nc�lt�r� �gy�s sz�zad, a husz�r szakasz, �s a t�vbesz�l� szakasz. Legnagyobb l�tsz�mmal az �rk�szsz�zad b�rt, �llom�ny�ba 3 goly�sz�r�t rendszeres�tettek. A p�nc�lt�r� �gy�s sz�zad 6 darab 3,7, �s 2 darab 4 cm-es p�nc�lt�r� �gy�b�l �llt. Az aknavet�s sz�zad 4 szakasz�ba 8 darab 8,1 cm-es 36/39 M. aknavet� tartozott. A husz�r szakasz 3 darab 31 M. goly�sz�r�val rendelkezett. A t�vbesz�l� szakasznak csak egy�ni l�fegyverei voltak. Az 1943-as �sszevont "M" hadrend az ezredk�zvetlenek k�z�l mint korszer�tlen aloszt�lyt megsz�ntette a kocsiz� g�ppusk�s sz�zadot, a k�s�r� k�nny� �gy�s t�bori �teget �s a ker�kp�ros szakaszt. A z�szl�alj katon�inak alapfegyvere az 1931/A M. �s az 1935 M. ism�tl�puska volt. Ezeknek a fegyvereknek az alapja a Ferdinand Mannlicher �ltal tervezett 1895 M. Mannlicher ism�tl� puska, amely Osztr�k-Magyar Monarchia fegyveres er�inek a rendszeres�tett fegyvere volt. Pontos �s megb�zhat� l�v�n, a Honv�ds�g az els� vil�gh�bor� ut�n is rendszerben tartotta. Az id� m�l�s�val azonban korszer�s�teni kellett. Az 1930-as �vek elej�n az akkor rendszeres�tett hegyes cs�cs� 8 mm-es 1931 M. l�ved�khez kellett a fegyverek t�lt�ny�r�t feld�rzs�lni. 1935-ben pedig szinte teljesen �ttervezt�k a fegyvert, �gy j�tt l�tre az 1935 M. ism�tl�puska. �j Mauser rendszer� forg�z�rdugatty�val �s szabadabb l�t�st biztos�t� �ves ir�nyz�kkal szerelt�k fal. A fegyver meg�ll�t� ereje �s l�szabatoss�ga is javult. A n�met fegyverekkel azonos �rm�retre ( 7,92 mm-es Mauser t�lt�ny) val� �tt�r�sr�l 1942 augusztus 12-�n sz�letett d�nt�s. A m�r rendszerben l�v� 1935 M pusk�kat alak�tott�k �t, �j nev�k 1943 M lett. E mellett a csehszlov�k �s a jugoszl�v hadseregekt�l zs�km�nyolt Mauser pusk�k is sz�mba j�ttek az �tfegyverz�sn�l. A n�metekt�l is jelent�s mennyis�g� 1898/40 M Mauser puska �rkezett. Ezen ut�bbiak nagy r�sz�t Magyarorsz�gon szerelt�k �ssze. Ezeket a fegyvereket azonban elrakt�rozt�k, illetve nem harcol� alakulatoknak adt�k ki. Ennek oka az volt, hogy bizonyos seregtesteket egyszerre szeretek volna Mauser t�lt�nyes fegyverekre �tfegyverezni, mivel a t�bbf�le �rm�ret megnehez�tette volna a l�szerut�np�tl�st. A Mauser t�lt�nyes fegyverek 1944 �prilis�ban az �llom�ny 39%-�t tett�k ki. A magyarorsz�gi harcok folyam�n Mauser pusk�k is ker�lhettek harcol� alakulatokhoz, �gy val�sz�n�, hogy a 20. gyaloghadoszt�ly alakulatain�l is megtal�lhat� volt. A g�ppisztoly pisztoly t�lt�nyt t�zel� sorozatl�v� fegyver. A h�bor� folyam�n azonban a helys�g- �s k�zelharc egyik alapvet� fegyvere lett. A kis teljes�tm�ny� pisztolyt�lt�ny miatt a g�ppisztolyt Magyarorsz�gon a karhatalmi er�k r�sz�re sz�nt�k. Az 1930-as �vek elej�n a Bel�gyminiszt�riumnak v�s�roltak n�h�ny Bergmann g�ppisztolyt. A h�bor�t megel�z� �vek tapasztalata k�sztette a magyar katonai vezet�st �ll�spontja felad�s�ra. Az els� magyar gy�rtm�ny� g�ppisztoly 1939-ben k�sz�lt el �s 1939 szeptember 11-�n ker�lt rendszeres�t�sre. A h�bor� folyam�n a Honv�ds�g v�gig g�ppisztoly hi�nnyal k�zd�tt. A Donhoz kivonul� csapatokat a n�metek l�tt�k el 40 M. Schmeisser g�ppisztolyokkal. 1944-ben m�r nem volt n�met "besz�ll�t�s", �gy a csapatok f�leg magyar gy�rtm�ny� 39 M. Kir�ly g�ppisztollyal voltak felszerelve, b�r a 40 M. Schmeisser is megtal�lhat� volt. A kett� k�z�l a Schmeisser volt a k�nnyebb �s a nagyobb t�rkapacit�ssal rendelkez�. A n�met g�ppisztoly jav�ra volt �rhat�, hogy jobban viselte a mostoha k�r�lm�nyeket �s szerkezete is j�l b�rta a h�bor�s p�tanyagok alkalmaz�s�t. A Kir�ly P�l �ltal tervezett magyar g�ppisztoly a pr�bal�v�szeten �rt el jobb eredm�nyeket n�met vet�lyt�rs�n�l. A g�ppisztolyok probl�m�ja volt, hogy a szovjet mesterl�v�szek k�nnyen felismert�k a vel�k felszerelt szakasz �s rajparancsnokokat. A magyar Kir�ly g�ppisztoly nagy el�nye, hogy a tervez�skor el��rt�k, hogy karhatalmi feladatok eset�re a fegyvernek "tekint�lyfenntart�nak" kell lennie, ez�rt puska alak�ra tervezt�k. A szuronyos, fatus�s ( a Schmeisser behajthat� v�llt�masszal rendelkezett ) g�ppisztoly nem r�tt ki a pusk�s csat�rok k�z�l. 1943-ban a Kir�lyt �ttervezt�k �s megsz�letett a 43 M. Kir�ly g�ppisztoly, amit csak 1944 janu�rj�t�l gy�rtottak. Fa tus helyett m�r ez is behajthat� v�llt�maszos volt. A nyilasok ebb�l nagyobb mennyis�get foglaltak le a p�rtszolg�latosok sz�m�ra, ez�rt a harcol� csapatokhoz csak kev�s ker�lt. A harcokban f�leg a 39 M. �s a 40 M Schmeisser, g�ppisztolyokat haszn�lt�k. Kis mennyis�gben zs�km�nyolt szovjet 41 M. PPS g�ppisztolyt is alkalmaztak, ez nagy t�rkapacit�sa miatt volt f�lelmetes fegyver, de c�lzott l�v�s lead�s�hoz nem lehetett biztosan fogni. A beoszt�sukn�l fogva pusk�val nem rendelkez�k sz�m�ra pisztoly volt rendszeres�tve. A Honv�ds�g rendszeres�tett pisztolya a 37 M. �nt�lt� pisztoly volt. Azonban ebb�l is hi�ny mutatkozott, mivel a g�ppisztolygy�rt�s felfuttat�sa a pisztolygy�rt�s rov�s�ra t�rt�nt, �gy a 29 M. �nt�lt� pisztoly is megtal�lhat� volt a csapatokn�l. A pisztolyt k�zelharcra �s �nv�delemre haszn�lt�k. �l� c�lok ellen 50 m-ig volt hat�sos. A haditapasztalatok azt mutatt�k, hogy a t�rzsek, parancsnoki szakaszok, a t�vbesz�l� alakulatok, a t�z�r �s p�nc�lt�r� alakulatok leg�nys�ge a rendszeres�tett pisztoly mell� igyekezett pusk�t is szerezni. A pusk�val messzebbr�l felvehett�k a harcot az ellens�ggel. Nem utols� szempont volt, hogy a szovjet mesterl�v�szek a pisztollyal felszerelteket automatikusan tisztnek n�zt�k �s igyekeztek min�l hamarabb harck�ptelenn� tenni �ket. Minden gyalogosraj rendelkezett egy 31 M. goly�sz�r�val. Pontos fegyvernek bizonyult, alkalmas volt sorozat �s egyes l�v�s lead�s�ra is. Hib�ja, hogy 31 M. 8 mm-es peremes l�ved�k haszn�lata bonyolultt� tette, ez�rt m�dos�t�sokat kellett rajta v�grehajtan. A gyalogos sz�zadok neh�zfegyverszakaszai is ezt a goly�sz�r�t alkalmazt�k neh�z�llv�nyon. 38 M. neh�z�llv�nnyal �s k�rc�lg�mbbel csapatl�gv�delmi feladatra is alkalmas volt. A neh�zfegyverszakaszok rendelkeztek 2 darab 20 mm-es 36 M. Solothurn neh�zpusk�val. Ezek a fegyverek k�nnyen p�nc�lozott c�lok �s neh�zfegyverf�szkek kil�v�s�re szolg�ltak. T�mege 45 kg volt, sz�ll�t�skor a 10 kg-os cs�vet leszerelt�k a 35 kg-os pusk�r�l. A neh�zpuska tov�bb�t�sa talig�n t�rt�nt. Gyenge p�nc�l�t�t� k�pess�ge miatt 1943-t�l a HM nem rendelt t�bb darabot, �gy kihal�sra �t�lt�k. 1944-ben m�r 400 darabos hi�ny volt bel�le. A neh�zfegyverszakaszok fegyvere volt az 5 cm-es 39 M. gr�n�tvet�. Ez a k�zigr�n�tn�l nagyobb gr�n�tok kis t�vols�gra t�rt�n� haj�t�s�ra szolg�lt. Gr�n�tjai nagy repeszhat�sa miatt f�leg fedetlen �s k�nnyen fedett �l� c�lok ellen alkalmazt�k. 1 kg-os gr�n�tj�t k�zel 1 km-re tudta elhaj�tani. A l�t�vols�got a cs� emel�s�vel �s s�llyeszt�s�vel, valamint a l�porg�zok elvezet�s�vel szab�lyozt�k. A z�szl�aljak neh�zfegyversz�zadaihoz volt beosztva a 12 darab g�ppuska. Ezek 7/31 M. Schwartzlose t�pus�ak voltak. Az 1907-es tervez�s� v�zh�t�ses g�ppusk�k az I. vil�gh�bor�ban j�l szerepeltek. Jobb h�j�n a Honv�ds�g a II. vil�gh�bor�ban is haszn�lta. 1931-ben esett �t korszer�s�t�sen, de ennek ellen�re a �40-es �vekre m�r elavult volt. H�tr�nya volt bonyolult szerkezet �s a nagy t�meg. K�l�n m�lh�slovon sz�ll�tott�k, az �llv�nyt�l k�l�nv�lasztva. T�zk�ssz� t�tele is sok id�t vett ig�nybe. Nagy t�mege miatt gyakran hagyt�k h�tra a sietve visszavonul� csapatok. A n�met hadsereg 34 M. �s a felv�lt�s�ra tervezett 42 M. egyes�tett g�ppusk�kat haszn�lta. Ezek l�gh�t�sesek voltak, enn�l fogva t�meg�k is kisebb volt. A villa�llv�nnyal goly�sz�r�k�nt, h�roml�b� �llv�nnyal neh�zg�ppuskak�nt alkalmazt�k. A Honv�ds�g megvette a 42 M. "vill�mg�ppuska" licenc�t, de gy�rt�sra m�r nem ker�lt sor. A hi�nyok p�tl�s�ra pedig 2000 darab 34 M. g�ppusk�t is v�s�roltak. A magyarorsz�gi harcok sor�n ezek a fegyverek is el�fordultak a hadoszt�lyn�l. A neh�zfegyversz�zad �s az ezredk�zvetlen aknavet�s sz�zad 36/39 M. 8,1 cm-es aknavet�vel rendelkezett. Az aknavet� meredek r�pp�ly�j� fegyver, a gr�n�tvet�kh�z hasonl�. Feladata a fedez�kek, terephull�mok m�g�tti c�lok, illetve a fedett c�lok lek�zd�se. A 36/69 M. aknavet� k�zel 4 kg-os gr�n�tj�t 6200 m�terre volt k�pes kil�ni. A kor k�vetelm�nyeinek megfelelt. A sz�ll�t�sa talicsk�n t�rt�nt, a peremvonalban pedig r�szekre bontva mozgatt�k. A z�szl�aljk�zvetlen p�nc�lt�r��gy�s szakasz �s az ezredk�zvetlen p�nc�lt�r��gy�s sz�zad n�met gy�rtm�ny� 36 M. 3,7 cm-es illetve ennek a Honv�ds�gn�l rendszeres�tett 4 cm-es p�nc�lgr�n�tra �ttervezett v�ltozat�val, a 40 M. p�nc�lt�r� �gy�val volt felszerelve. Ezek 1941-ben a szovjet T-34 �s KV-1 harckocsikkal szemben hat�stalannak bizonyultak. Rendszerben tart�suk mellett sz�lt, hogy 1944-ig korszer� p�nc�lt�r� fegyverre cser�l�s�re nem volt m�d, valamint az, hogy nagy pontoss�ga miatt alkalmas volt fedez�kek rombol�s�ra, neh�zfegyverf�szkek �s �l� c�lok kil�v�s�re. 1943-t�l a n�metek k�l�nleges, �rm�ret feletti p�nc�lrombol� l�ved�ket terveztek hozz�, amit a magyarok is �tvettek �s a 40 M. p�nc�lt�r� �gy�hoz is rendszeres�tett�k �ttervezve. A gr�n�tot a cs�re h�zt�k r�, a gr�n�t a cs�v�n k�v�l maradt. Vakt�lt�ny els�t�s�vel a cs�ben keletkez� nyom�s a gr�n�tot kil�tte. H�tr�nya a bonyolult �jrat�lt�s(az �jrat�lt�shez ki kellett mozdulni a l�vegpajzs m�g�l), valamint a pontatlans�g (a gr�n�t �gy nem megy v�gig a huzagolt cs�v�n). Ezzel a megold�ssal is csak 250 m-ig voltak alkalmazhat�k. Egy visszaeml�kez�s szerint a 23/II. z�szl�alj �llom�ny�ban m�g belga eredet� 47 mm-es p�nc�lt�r� �gy� is volt. A korszer�s�t�s jegy�ben tervezt�k az ezredk�zvetlen p�nc�lt�r� �gy�s sz�zadok 7,5 cm-es 40 M t�pus� p�nc�lt�r� l�vegre val� �tfegyverz�s�t. Az ezredk�zvetlen husz�rszakasz fegyverzete a 31 M. karab�ly volt. Ez csak a cs�hosszban t�rt el a gyalogs�g pusk�j�t�l. A gyalogezredek kik�pzetts�ge komoly hi�nyokat mutatott. A kik�pz�sb�l hi�nyoztak a nagy, hadoszt�ly szint� gyakorlatok, �gy a t�z�rs�ggel val� egy�ttm�k�d�st sem tudt�k gyakorolni. Mor�lisan is rossz volt, hogy a katon�k a fronton l�tt�k el�sz�r, hogy mire k�pes a t�z�rs�g. A p�nc�losok elleni harc volt a gyalogs�g legnagyobb gyeng�je. A kik�pz�sen a katon�k csak v�szonb�l k�sz�lt harckocsi makettel gyakorlatoztak, amely nem tudta azokat a hanghat�sokat szimul�lni, melyeket egy igazi. K�v�natos lett volna legal�bb egyszer bemutatni, milyen is az mikor egy "t�zet ok�d� ac�lsz�rny" k�zeledik az �ll�sok fel�. Sok katona a fronton tal�lkozott el�sz�r harckocsival, de f�leg nem saj�ttal. A korszer� p�nc�lt�r� fegyverek �s a p�nc�losok elleni harcra val� kik�pz�s hi�nya a Honv�ds�get v�gigk�s�rte a h�bor� v�g�ig. Ezek a hi�nyok f�leg az orsz�g rossz gazdas�gi helyzet�b�l ad�dtak. Rengeteg p�nzt em�sztett volna fel egy hadoszt�ly szint� gyakorlat amiben t�z�rs�g, esetleg p�nc�losok �s rep�l�k is r�szt vesznek. A gyakorlatok kis m�rete miatt a Honv�ds�gn�l a doktr�ners�g kezdett elterjedni. A kor�bbi �vek haditapasztalatait is alig siker�lt be�p�teni a gyalogs�gi kik�pz�sbe. 60 �v t�vlat�b�l k�nnyen t�nhet �gy, hogy a Honv�d vez�rkar szinte csak a p�nc�losok �s a rep�l�csapatok fejleszt�s�vel foglalkozott. A n�met gyalogezredekkel �sszehasonl�tva a magyar ezredek gyeng�bb t�zer�vel rendelkeztek. A n�met gyalogezredek rendelkeztek egy gyalogs�gi l�veg sz�zaddal. Az 1944-es szervez�si forma szerint 6 darab 7,5 cm-es k�nny� gyalogs�gi l�veggel rendelkeztek. Ez�rt a n�met ezredek nem szorultak mindig t�z�rs�gi t�mogat�sra. A p�nc�lelh�r�t�st 7,5 cm-es 40 M. ( n�met megnevez�se PAK 40 ) p�nc�lt�r� �gy�val, a Panzerfaust �s a Panzerschreck t�pus� rak�tavet�kkel k�pesek voltak megoldani. Az ezredk�zvetlen p�nc�lvad�sz sz�zadok pedig k�l�nleges p�nc�los elleni k�zelharckik�pz�st kaptak. K�l�nleges p�nc�lrobbant� gr�n�ttal, tapad� �s t�ny�rakn�val vett�k fel a k�zdelmet az �ll�sokba bet�r� harckocsikkal. Az 1944-es ny�ri harcok folyam�n a 20. gyaloghadoszt�ly n�h�ny embere is megkapta ezt a kik�pz�st. De megfelel� eszk�z csak kev�s �llt rendelkez�sre �s a hadi esem�nyek miatt tud�sukat sem tudt�k tov�bb adni. B�r z�szl�aljank�nt szerveztek 1-1 p�nc�lrombol� szakaszt, Panzerfaustokkal felszerelve. A magyar gyalogs�g bevethet�s�g�nek korl�tait az 1. hegyidand�r parancsnok�nak, L�skay Ferenc vez�r�rnagynak a visszaeml�kez�se t�rgyalja r�szletesen. Szerinte a gyalogs�got sikerrel csak a K�rp�tok hegyes-erd�s el�hegyei k�zt lehet bevetni t�mad� hadm�veletben. Ennek oka az, hogy a hegyes-erd�s terepen az ellens�ges p�nc�losok nem tudnak man�verezni �s a kis l�t�t�vols�g miatt a Honv�ds�g gyenge p�nc�lt�r� fegyvereit is sikeresen lehet alkalmazni ellen�k. A z�rt lombkoron�k miatt az ellens�ges l�gif�l�ny hat�sa is cs�kken. A magyar gyalogs�g "k�nyes mint a herendi porcel�n", ez�rt nem szabad 5-8 km-n�l t�volabbi t�mad�si c�lokat kijel�lni, mert a legkisebb partiz�n megmozdul�s is p�nikot id�zhet el�. Szombathelyi Ferenc vez�rezredes, a honv�d vez�rkar f�n�ke viszont a gyalogs�g-hib�s-lerohan� taktik�j�t �t�lte el. A kor�bbi �vekben is megmutatkozott, hogy egyes parancsnokok embereikkel belerohamoznak m�g a tiszt�zatlan helyzetekbe is, mell�zve mindenf�le felder�t�st. Szombathelyi szerint ezen els� vil�gh�bor�s m�dszer helyett a gyalogs�g neh�zfegyvereire t�maszkod� m�dszeres, el�renyomul�st kell alkalmazni. Harchelyzetben viszont gyalogs�gi neh�zfegyverek korl�tozott l�szerkiszabata nem tette ezt lehet�v�. A V�r�s Hadsereg ezzel szemben nagyon intenz�v felder�t� tev�kenys�get folytatott. K�l�nlegesen k�pzett, g�ppisztolyokkal felszerelt felder�t�i gyakran sziv�rogtak �t a magyar vonalakon. A szovjet ut�szok, pedig �jszak�nk�nt az �ll�sok el�tt l�v� aknamez�ket t�rk�pezt�k fel �s hat�stalan�tott�k. A szovjetek nem �dzkodtak az �jszakai harct�l, hiszen a rossz l�t�si viszonyok miatt a kis t�vols�gb�l foly� harcban, m�g sz�mbeli h�tr�ny eset�n is el�nyben voltak g�ppisztolyaik miatt. T�mad�skor a besziv�rgott szovjet felder�t�k igyekeztek p�nikot el�id�zni oldalaz�, vagy h�tulr�l j�v� intenz�v t�zel�ssel, esetleg csak hirtelen felbukkan�sukkal, tudv�n, erre a magyar gyalogs�g nagyon rosszul reag�l. Az els� vil�gh�bor�s tapasztalatokkal ellent�tben a magyar ezredekn�l nem volt meg az ellens�ges �ll�sokba val� bet�r�sre, rajta�t�sre szervezett rohamsz�zad. Ezek csak ideiglenes jelleggel �lltak �ssze, az ezredek hadrendj�be nem tartoztak. A 13. gyalogezred a doni harcok alatt szervezett rohamsz�zadot a 13/I z�szl�alj katon�ib�l, akik m�g a Don t�lpartj�n is hajtottak v�gre sikeres v�llalkoz�sokat. A n�met hadseregben l�teztek k�l�n m�szaki �s rohamkik�pz�st kapott �gynevezett rohamut�sz ( sturmpioneer) z�szl�aljak. Mindh�rom gyalogezred megj�rta a "doni poklot" de a nagy vesztes�gek miatt csak kev�s olyan tiszt �s katona maradt aki a tapasztalatait �t tudta adni.   A 13. gyalogezred( 20. gyaloghadoszt�ly) frontra k�ld�se, harcai Gal�ci�ban �s a K�rp�tokban1944 IV. 5.-IX. 7. 1. Az 1. Magyar hadsereg t�mad�sa, a 20. gyaloghadoszt�ly mozg�s�t�sa �s kisz�ll�t�sa A keleti arcvonal k�zels�ge miatt a m�r K�rp�tokba felvonult 16., 24. gyaloghadoszt�lyok �s a 2. hegyidand�r mell� a F�vez�rs�g m�rcius 11-�n elrendelte a 2. p�nc�loshadoszt�ly �s az 1. hegyidand�r mozg�s�t�s�t. M�rcius 19-�n a n�metek megsz�llt�k az orsz�got, a Honv�ds�g alakulatait a laktany�kba k�nyszer�tett�k. A 2. p�nc�loshadoszt�ly meg sem kezdhette a felvonul�st, �s a Gal�ci�ban m�r harcban �ll� megsz�ll� hadoszt�lyok t�z�rs�g�nek meger�s�t�s�re sz�nt t�z�rs�gi l�veganyag sem indulhatott el id�ben. Az 1. hadsereg parancsnoks�g pedig nem tudta elfoglalni a k�rp�ti t�rzssz�ll�s�t. Ennek k�vetkezm�nye az lett, hogy a magyar csapatoknak a hat�rra val� felvonul�sa elh�z�dott. A n�met megsz�ll�st k�vet�en a VII. �s a VIII. megsz�ll� hadtestek harcvezet�s tekintet�ben a n�met �szak-Ukrajna Hadseregcsoport al�rendelts�g�be ker�ltek, m�g a K�rp�tokba felvonult r�szek bevet�s�r�l tov�bbiakban a n�met hadvezet�s d�nt�tt. Hitler �prilis 26-�n t�viratban int�zkedett a K�rp�tokban �llom�soz�, az�ta az 1. hegyidand�rral �s a 2. p�nc�loshadoszt�llyal kieg�sz�tett er�k bevet�s�r�l. A tervek szerint a magyar csapatoknak a Stanislau t�rs�g�be visszaszorult VII. megsz�ll� hadtest jobbsz�rny�n a K�rp�tok �s a Dnyeszter k�z�tt korl�tozott t�mad�ssal helyre kellett �ll�tani a kapcsolatot a n�met �szak-Ukrajna �s D�l-Ukrajna Hadseregcsoportok k�z�tt. A t�mad� csapatok a magyar 1. hadsereg parancsnoks�gnak lettek al�rendelve. A csapatok vezet�s�t alacsonyabb szinten a magyar VI. �s a n�met XI. hadtestparancsnoks�g l�tta el. A m�r Gal�ci�ban k�zd� VII. megsz�ll� hadtestet is az 1. hadseregnek rendelt�k al�. Az 1. hadsereg parancsnoka N�day Istv�n vez�rezredes kiz�r�lagos feladat�nak csak a K�rp�tok v�delm�t tekintette, nem akarta csapatait a gal�ciai lank�s, dombos terepen ellens�ges harckocsi-t�mad�snak kitenni. Lemond�s�t k�vet�en az 1. hadsereg parancsnoks�g�t Lakatos G�za vez�rezredes a magyar megsz�ll� er�k addigi parancsnoka vette �t. A f�ir�nyban a n�met XI. hadtest csapatai ( a magyar 2. p�nc�los hadoszt�ly �s a 2. hegyidand�r ) �prilis 17-�n ind�tott�k meg a t�mad�st Solotwina t�rs�g�b�l kiindulva Nadvorna, Delatyn �s Kolomea ir�ny�ba. A t�mad�shoz k�s�bb az 1. hegyidand�r �s a 24. gyaloghadoszt�ly er�i is csatlakoztak. A balsz�rnyon a VII. hadtest 16. gyalog- �s 18. k�nny�hadoszt�lya indult meg Stanislau-Bohorodczany t�rs�g�b�l. Nekik Ottynia �s Obertyn helys�geket kellett el�rni�k. A VI. hadtest csapatai ( a m�rcius 22-�n mozg�s�tott 25. gyalog- �s 27. k�nny�hadoszt�lyok ) pedig Kolomea d�l-Kosow-Kuty vonal el�r�s�re kaptak parancsot. A t�mad�s els� napj�n Tlumacz t�rs�g�ben, a hadsereg bal sz�rny�n �rtek el a t�mad� csapatok komolyabb sikereket. A m�sodik napon a 16. gyaloghadoszt�ly egys�gei a hadseregk�zvetlen m�szaki alakulatok seg�ts�g�vel h�df�t l�tes�tettek a Dnyeszter bal partj�n. B�r a foly� v�z�ll�sa magas volt, a kapcsolatot siker�lt felvenni a foly� bal partj�n harcol� n�met 1. p�nc�los hadsereggel. A t�mad�s els� szakasz�ban a magyar csapatok az 1. Ukr�n Front ut�v�d egys�geivel ker�ltek harc�rintkez�sbe. �prilis 19-t�l viszont m�r a 4. g�rda harckocsihadsereg �s a 18. �sszfegyvernemi hadsereg egys�gei �lltak a t�mad�k �tj�ba, ez�rt a t�mad�s vesztett lend�let�b�l. �prilis 30-t�l a s�lyos harcokba m�r n�met egys�gek is bekapcsol�dtak, ennek ellen�re a t�mad�s lend�let�t m�r nem, siker�lt visszanyerni, m�jus elej�t�l az arcvonal �lland�sult.Az eredetileg kijel�lt c�lokat nem siker�lt el�rni, de az �sszek�ttet�st siker�lt helyre�ll�tani a Gal�ci�ban harcol� n�met 1. p�nc�los �s a Rom�ni�ban k�zd� n�met 8. hadsereg k�zt. A 20. gyaloghadoszt�ly mozg�s�t�s�ra m�rcius 22-�n ker�lt sor, a 25. gyalog- �s a 27. k�nny�hadoszt�lyokkal egy�tt. Hadi�llom�ny�ra emelt alakulatok kisz�ll�t�sa azonban m�g v�ratott mag�ra. Az id� �sszeszoktat� gyakorlatokkal �s a tartal�kosok felszerel�s�vel telt. Megkezd�d�tt a lovak bevonultat�sa is. A lovakra ar�nylag sok id�t kellett ford�tani, mert ki kellett ismerni �ket. Ferencsin Imre szerint az eg�sz egy l�v�s�rra hasonl�tott. A hadm�veleti ter�letre indul� csapatokat mozg�s�t�si k�rleteikbe vont�k, a laktany�kban csak a kis l�tsz�m� p�tkeretek maradtak. A 20. gyaloghadoszt�ly kisz�ll�t�sa �prilis 16-�n kezd�d�tt. A sz�ll�tm�nyok fed�neve "Ottilia" mozg�s volt. A kisz�ll�t�s 100 tengelyes szerelv�nyeken t�rt�nt. Az els� napon az egri 14. gyalogezred �s a gy�ngy�si 20. t�bori t�z�roszt�ly r�szei, a hadoszt�lyk�zvetlenek k�z�l pedig az ell�t�szervek els� r�sze �s a 20. h�rad� z�szl�alj 2., r�di�s sz�zada. �prilis 17-�n a 14. gyalogezred �s a 20. t�z�roszt�ly utols� alakulatai is �tba indultak. �prilis 18-�n �s 19-�n a miskolci 13. gyalogezred, a szint�n miskolci 19. t�bori t�z�roszt�ly vagon�rozott be �s indult �tnak. �prilis 19-t�l 21-ig tartott a losonci 23. gyalogezred �s a 21. t�bori t�z�roszt�ly �tba ind�t�sa. �prilis 22-�n a 77. t�bori t�z�roszt�ly �s az V. g�pvontat�s� t�z�roszt�ly(!) rakodott be. A hadoszt�ly k�zvetlen alakulatainak berakod�sa �prilis 24-ig tartott. A csapatok b�cs�ztat�sa az 1942-es doni hadsz�nt�rre val� indul�shoz k�pest szer�ny volt, hiszen ekkor m�r megkezd�dtek a Magyarorsz�g elleni angolsz�sz l�git�mad�sok. A b�cs�z�skor a csapatokat a hozz�tartoz�k k�s�rt�k az �llom�sig. Tisztelet�ket tett�k a magasabb parancsnoks�gok k�pvisel�i �s az adott megy�k �s v�rosok vezet�i. Az �tbaindult szerelv�nyek Gal�nt�n �s Szencen �t l�ptek ki az orsz�gb�l. A v�gsz�ll�tm�ny �prilis 25-�n hagyta el az orsz�g ter�let�t.Onnan a V�g v�lgy�n �t �rt�k el a K�rp�tokat. A magyarorsz�gi �s szlov�kiai falvakon, v�rosokon �thalad� katonavonatokat a helyi magyar lakoss�g lelkes integet�se k�s�rte. A szlov�k lakoss�g r�sz�r�l n�h�ny, a magyar katon�k hal�l�t k�v�n� megjegyz�s is elhangzott, de incidensre nem ker�lt sor. A 13/III. z�szl�alj szerelv�ny�t �prilis 22-�n nem sokkal 14 �ra ut�n n�gy szovjet rep�l�g�p t�madta meg, mikor az a Bukaczowce melletti p�ly�n v�rakozott. A l�git�mad�s sor�n t�bb kism�ret� l�gibomba tal�lta el a vonat l�gv�delmi g�ppusk�val ell�tott kocsij�t. A t�mad�s sor�n G�l J�zsef, Horny�n P�l, Baffi J�nos, Bukovinszki Istv�n �s Jakab Szil�rd honv�dek �let�ket vesztett�k. A z�szl�alj orvosa is megsebes�lt, ez�rt a sebes�lteket a k�zeli n�met t�bori korh�zba sz�ll�tott�k. A sebes�lt lovakat sajnos le kellett l�ni �s a sz�tfutott honv�dek �sszeszed�se is sok id�be ker�lt. A 20. gyaloghadoszt�ly �ti c�lja �s kirakod� k�rzete a gal�ciai Skole �s Bolechow volt. �prilis 23-�n a 20. gyaloghadoszt�ly a n�met 1. p�nc�los hadsereg al�rendelts�g�be l�pett, �gy a kirakod� k�rzet Halicz lett. A kirakod�st Lemberg �s Stanislau k�zt kezdt�k meg. A megv�ltozott kirak� k�rzetbe �prilis 23-ig a hadoszt�lyparancsnoks�g, 2 gyalogezred, 2 t�z�roszt�ly, a felder�t� oszt�ly, az ut�sz z�szl�alj �s a h�rad� z�szl�alj �rkezett be. A gyalogezredek �s a kor�bban m�sutt kirakott r�szek hosszas gyalogmenet ut�n �rt�k el Haliczot. �prilis 23-�n a 14. gyalogezredet �rte l�git�mad�s, 5 halott �s 10 sebes�lt volt a v�res vesztes�g. A jelent�sek szerint �prilis 26-�n azonban m�r a hadoszt�ly eg�sze meg�rkezett, ez�rt a felettes n�met parancsnoks�g Toustobaby t�rs�g�be vonta el�re. A jelent�s val�sz�n�leg csak a harcol� alakulatokra vonatkozik, hiszen a kirak� k�rzetet a sz�ll�tm�nyok 3-4 nap alatt �rt�k el �s a 20. gyaloghadoszt�ly v�gsz�ll�tm�nya csak �prilis 24-�n futott ki a berak� �llom�sr�l. A hosszadalmas kisz�ll�t�s miatt a 20. gyaloghadoszt�ly nem vett r�szt az 1. magyar hadsereg t�mad�s�ban, r�ad�sul �prilis 23-�n n�met al�rendelts�gbe ker�lt, �gy az 1. n�met p�nc�los hadsereg arcvonala m�g� ker�lt. Az arcvonalak a n�met-magyar t�mad�s le�ll�t�sa ut�n megmerevedtek. A n�met �s magyar csapatok igyekeztek min�l jobb, tagoltabb v�d��ll�sokat kialak�tani, �gy k�sz�lv�n a k�zeled� szovjet offenz�v�ra. Ezen helyzetben a 20. gyaloghadoszt�ly katon�ira is az �ll�sh�bor� v�rt. A n�met 1. p�nc�los hadsereg al�rendelts�g�ben Toustebaby t�rs�g�ben gy�lekez� 20. gyaloghadoszt�ly m�jus elej�n az arcvonal m�g�tt kik�pz�st folytatott. Az arcvonalba els�k�nt a 14. gyalogezred indult �prilis 29-�n. A n�met LIX. hadtestparancsnoks�g terve az volt a magyar gyaloghadoszt�llyal, hogy el�sz�r ezredenk�nt veti be �ket valamelyik n�met hadoszt�ly arcvonal�n, �gy a csapatok kell� harci tapasztalatot szereznek egy m�r szint�n kipr�b�lt n�met parancsnok keze alatt. A 14. gyalogezredet egy t�z�roszt�llyal �s a 20. felder�t� oszt�llyal er�s�tett�k meg. Buczaczt�l 20 km-el d�lre ker�ltek bevet�sre. A terv az volt, hogy a 14-eseket majd a hadoszt�ly t�bbi gyalogezrede v�ltja le. A 20. gyaloghadoszt�ly parancsnoks�ga Potok Slotyban rendezkedett be. �prilis v�g�n a n�metek a 13. gyalogezred parancsnok�t, Kiss Lajos ezredest egy gyakorlat megtekint�s�re invit�lt�k. A gyakorlaton r�sztvev� n�met z�szl�alj szovjet �ll�sok megt�mad�s�t imit�lta er�s aknavet� t�mogat�ssal. Az aknavet�s�k igyekeztek k�zvetlen�l a t�mad� gyalogs�g el� c�lozni, fedez�kbe k�nyszer�tve a "szovjeteket". Az aknavet�k megfigyel�je azonban nem vette �szre, hogy a t�mad�k belerohantak az aknat�zbe �s csak a nagy kiab�l�sra sz�ntett�k be a t�zet. N�met szok�s szerint a gyakorlat �les l�szerrel folyt �gy t�bb katona megsebes�lt. A gyakorlatot azonnal lef�jt�k. M�jus 4-t�l a 20. gyaloghadoszt�ly er�i m�r az els� vonalba indultak. A hadoszt�ly alkalmaz�sa k�t csoportban t�rt�nt. A hadoszt�lyparancsnok mint harccsoportparancsnok vezet�se alatt a . a 14. gyalogezred �s a 13. gyalogezred egy z�szl�alja a megfelel� t�z�rs�gi r�szek �s a felder�t� oszt�ly a n�met 96. gyaloghadoszt�ly arcvonal�n ker�l bevet�sre. A 13. gyalogezred k�t z�szl�alja a 96. gyaloghadoszt�ly tartal�k�t k�pezte. A n�met 96. gyaloghadoszt�ly a Dnyeszter �s a Strypa foly�k ment�n foglalt �ll�st. T�l�k �szakra a n�met 208. gyaloghadoszt�ly al�rendelts�g�ben a 23. gyalogezred ment �ll�sba. Mint k�s�bb kider�lt, a n�met al�rendelts�gnek j� oldala is volt. A t�mogat� n�met t�z�reknek j�val t�bb l�szer �llt rendelkez�sre, mint magyar t�rsaiknak, ez�rt hathat�sabb t�mogat�st tudtak adni a losonci ezred katon�inak. M�jus 1-�n a hadoszt�lyparancsnoks�gon tiszti gy�l�sre ker�lt sor. Az ezredparancsnokok panaszkodtak az �lland� szovjet zavar�rep�l�sekre, a gyenge min�s�g� n�met ell�t�sra �s a rossz terepviszonyokra. A mindennapok el�g egyhang�an teltek. A 23/II z�szl�alj az arcvonal m�g�tt rekedt szovjet katon�kat szedte �ssze �s az �ll�sok ki�p�t�s�n dolgozott. A 13/III z�szl�alj katon�i pedig a Dnyeszter partj�ra j�rtak gy�jt�getni, ugyanis az szovjetek az �prilisi visszavonul�skor a foly�ba dob�lt�k a fegyvereiket. Mivel a foly� vize leapadt a z�szl�alj katon�i egy 12 cm-es szovjet aknavet�t �s t�bb PPS g�ppisztolyt "zs�km�nyoltak" rengeteg l�szerrel. A tal�lt l�szer mennyis�g�re utal, hogy a szovjet aknavet�re �tsz�r annyi l�szer jutott, mint a z�szl�alj magyar aknavet�ihez. A 20. gyaloghadoszt�ly helyzet�ben m�jus 18-�n �llt be kisebb v�ltoz�s. A hadoszt�ly s�vhat�ra d�len Uniz �s Wozilow lett (mindkett� a Dnyeszter ment�n), m�g �szakon Duliby �s Skokow �szaki r�sze. A hadoszt�ly z�me ekkor ker�lt arcvonalba. �szakon a 23. gyalogezred m�g mindig a 208. n�met hadoszt�lyn�l, Borossewo �s Skolow �szaki vonal�n, a 14. gyalogezred Beremiany �s Uniz k�z�tt, a 13. gyalogezred pedig a Dnyesztre kanyarulataiban ment �lll�sba. A legnehezebb helyzetben a 13-asok voltak, mivel �k a Dnyeszter kanyarulataiban, "hurk�iban", valamint a Dnyeszter �s a Strypa �sszefoly�s�n�l �st�k be magukat. Az �ssze-vissza k�gy�z� arcvonalba itt t�bb helyen bel�ttak a szovjetek a t�lparti szomsz�dos dombokr�l. A helyzet Uniz �s Hubia k�zt volt vesz�lyes, valamint a Luca-i �tkel�n�l. Ezeken a pontokon t�bb rajta�t�s �rte a miskolci gyalogezred katon�it. Az 57. ut�sz z�szl�alj igyekezett ezeken a szakaszokon m�szaki z�rakat ki�p�teni a besziv�rg� szovjetek ellen. A helyzetet Kemenes sz�zados vezette �teg �tcsoportos�t�s�val siker�lt megoldani. A t�z�rs�g jelenl�te elbizonytalan�totta az ellens�get. A hadoszt�ly s�vj�ban volt m�g h�rom n�met z�szl�alj is. A m�jus 6-i l�tsz�mjelent�sben a 20. gyaloghadoszt�ly �llom�ny�ban hatvan k�nny� �s hat neh�z p�nc�lt�r� �gy� szerepel. A hat neh�z p�nc�lt�r� �gy� n�met �tad�sb�l sz�rmazott, nem tudni, hogy valamelyik ezredk�zvetlen p�nc�lt�r� �gy�s sz�zad kapta, vagy hadoszt�lyk�zvetlen k�nt alkalmazt�k �ket. A 13. gyalogezred p�nc�lt�r� �gy�s sz�zada �pen Esztergomt�borban volt ahol az �prilis 13-i parancs �rtelm�ben 7,5 cm-es neh�z p�nc�lt�r� �gy�kkal szerelt�k fel �ket. A parancs �rtelm�ben el�rel�that�lag m�jus 2-ig tart�zkodtak volna a kik�pz�t�borban. A sz�zad �llom�ny�ba 1 oldalkocsis-, 3 sz�l�- motorker�kp�r, 9 Botond teherg�pkocsi l�vegvontat�sra, 1 Botond l�szersz�ll�t�sra (�sszesen 10), 9 darab 7,5 cm-es 40 M p�nc�lt�r� l�veg tartozott. A sz�zad l�tsz�ma 4 tiszt �s 134 f� leg�nys�g, fegyverzet�k a l�vegeken k�v�l 46 pisztoly, 18 g�ppisztoly. 83 puska, 9 goly�sz�r� volt. A kiszolg�l� j�rm�vek k�s�bb 22-re n�velt�k a sz�zad g�pj�rm� �llom�ny�t. A parancs �rtelm�ben a 3,7 �s 4 cm-es l�vegek a sz�zadn�l maradnak a vesztes�gek p�tl�s�ra. A 20. gyaloghadoszt�lyn�l l�v� hatvan k�nny� p�nc�lt�r� l�veg azt jelenti, hogy a feleslegess� v�lt l�vegekb�l �jra fel�ll�tott�k a 13. gyalogezred p�nc�lt�r� �gy�s sz�zad�t amely az ezreddel egy�tt ker�lt hadm�veleti ter�letre, m�g az eredeti p�nc�lt�r� �gy�s sz�zad Esztergomt�borban volt �tfegyverz�sen. A 20. gyaloghadoszt�ly vesztes�ge m�jus 18-ig 18 h�si halott, 76 sebes�lt, 2 fogoly �s 1 elt�nt volt. A magyar katon�k hamar berendezkedtek a n�metekt�l �tvett �ll�sokban. A mindennapokat n�h�ny zavar�rep�l�s, bel�v�sek, orvl�v�szek tev�kenys�ge jellemezte. A magyar katon�k mor�lj�t rontotta, hogy az aknavet�kh�z �s a l�vegekhez a l�szerkiszabat alacsony volt ez�rt nem tudnak megfelel� v�laszt adni a szovjet t�z�rs�gi tev�kenys�gre. Ellens�ges �s saj�t v�llalkoz�sokra is sor ker�lt. Mivel a szovjetek is �szlelt�k, hogy �j ellens�g vonult fel vel�k szemben, inform�ci�szerz�s c�lj�b�l m�r m�jus 5-�n k�t v�llalkoz�st int�ztek a magyar csapatok vonalai ellen. Ezeket m�jus 18-ig m�g �t k�vette, amit minden esetben siker�lt a magyar csapatoknak visszaverni. Magyar r�szr�l, k�t v�llalkoz�s indult, melyekben 3 f� saj�t sebes�lt mellett az ellens�gnek kb. 40 halottnyi vesztes�get okoztak, 65 foglyot ejtettek, 6 g�ppusk�t, 45 g�ppisztolyt, 15 pusk�t zs�km�nyoltak. A hadoszt�ly arcvonal�n ar�nylag nyugalom volt. A ter�letet a magyar katon�k a Dnyeszter �s a Strypa �sszefoly�sa miatt csak "b�d�s saroknak" nevezt�k. A szemben�ll� szovjet er�k f�leg b�ntet�alakulatok voltak, mor�ljuk alacsony volt. M�jus h�tral�v� r�sze is hasonl�k�ppen telt. A magyar katon�k 11 alkalommal hajtottak v�gre rohamcsapat v�llalkoz�st. Ezek k�z�l az egri 14/II z�szl�alj� volt figyelemre m�lt�, ugyanis. a rohamcsapatnak siker�lt bet�rnie az ellens�g f�ellen�ll�si vonal�ba �s ott egy g�ppuskaf�szket kiemelnie. M�jus 20-�n a balassagyarmati 23/II z�szl�alj katon�i is v�llalkoz�son voltak, vesztes�get nem szenvedtek. M�jus 31-�n a Luca-i �tkel�n�l a 13. gyalogezred jobb sz�rny�t (val�sz�n�leg a 13/I z�szl�aljat) �ri er�s t�z�rs�gi t�z, mely ut�n szovjet gyalogs�g z�dul a magyar z�szl�aljra. A t�mad�st siker�l visszavernie a miskolci gyalogezred katon�inak. A 20. gyaloghadoszt�llyal szemben m�r 10-12 ellens�ges z�szl�alj sorakozott fel �s a szovjet r�szr�l t�mad�si el�k�sz�leteket figyeltek meg. A Luca-i �tkel� v�delm�nek meger�s�t�s�re a Nagy K�lm�n sz�zados vezette 20. felder�t� husz�rsz�zadot az �tkel�t v�d� 13/I z�szl�alj m�g� vez�nyelt�k. A 20. gyaloghadoszt�ly vesztes�ge m�jus 18 �s j�nius 1 k�z�tt 8 f� h�si halott, 41 sebes�lt �s 1 hadifogoly volt. J�nius els� napjai k�lcs�n�s felder�t� v�llalkoz�sokkal teltek. A tornaljai 13/III z�szl�aljt�l Ondok L�szl� tartal�kos z�szl�s �s hat �nk�ntes indult v�llalkoz�sra j�nius 1-�n �jjel. M�r a szovjet �ll�sok k�zel�ben j�rtak, mikor a felh�k m�g�l kib�v� hold megvil�g�totta a csapatot. A szovjet �rszemek heves t�zel�ssel �zt�k el �ket. Ondok z�szl�s pedig hal�los sebet kapott. J�nius 2-�n �s 3-�n az egri 14. gyalogezredn�l voltak nagyobb harcok. Ekkor �rdemelte ki a beremianyi malom a "v�res malom" nevet. Beremiany kiemelt c�lpontja volt a napokban a szovjet t�mad�soknak, mert a Strypa keleti partj�n fek�dt �s a 13. gyalogezred bal sz�rnya itt csatlakozott a 14. gyalogezred jobb sz�rny�hoz. J�nius 5-�n �jjeli v�llalkoz�s volt kit�zve a 14/II z�szl�aljn�l. A szomsz�dos 13/III z�szl�aljn�l a v�llalkoz�s idej�re t�zsz�netet rendeltek el. A 13/III z�szl�alj �rkai el�l t�bb esetben mozg�st jelentettek, de azt az egri z�szl�alj katon�inak tudt�k be. Hajnalban �rtes�lt a z�szl�alj, hogy a v�llalkoz�s meg sem indult. 6-�n hajnalban 4 �rakor heves t�z z�dult a Beremianyn�l �ll� 13/III z�szl�aljra �s a 14. gyalogezred jobbsz�rny�ra. Az er�s t�zet azonnal egy ezrederej� harckocsikkal is t�mogatott t�mad�s k�vette. A felbukkan� szovjetekt�l megr�m�lve a 13/III z�szl�alj 7. sz�zada �rkaib�l kiugrott �s menek�lni kezdett. A menek�l� sz�zadb�l az �ll�sokba bet�r� szovjetek sok embert l�ttek h�tba, k�z�l�k tizenh�rman azonnal meghaltak. A Beremianyban tartal�kban l�v� 8. sz�zad indult ellent�mad�sra, nekik siker�lt kivetni az �ll�sokba benyomult ellens�get. A z�szl�alj jobbsz�rny�n l�v� g�ppuska melynek szem�lyzete v�gig kitartott a hely�n, a menek�l� szovjetek k�zt �ri�si puszt�t�st v�gzett. A harc nem volt t�bb egy�r�sn�l. A perg�t�z miatt a h�rad�s nem m�k�d�tt, a saj�t t�z�rs�g csak a menek�l�ket �s a szovjet �ll�sokat tudta m�r t�z al� venni. A n�metek egy rohaml�veget k�ldtek a szorongatott z�szl�alj seg�ts�g�re. A magyar katon�k csod�lva figyelt�k a rohaml�veg parancsnok�t, aki a gyalogs�gi t�z ellen�re a l�veg el�tt �llva nyugodtan dikt�lta a l�elemeket az ir�nyz�nak. A Beremiany �s az �ll�sok k�zt csapd�ba esett ellens�g egy r�sze megadta mag�t. A kihallgat�sn�l kider�lt, hogy �k egy b�ntet�ezred katon�i, akiknek sikeres t�mad�s eset�n rehabilit�ci� volt felaj�nlva. Az arcvonal el�tti mozgol�d�s, amit az egrieknek tudtak be a tornaljai z�szl�alj �rszemei, a szovjet ut�szok voltak mik�zben a z�szl�alj �ll�sai el�tt l�v� aknaz�rat hat�stalan�tott�k. M�snap a szovjetek �jra pr�b�lkoztak, de a magyar csapatok �sszpontos�tott t�ze m�g az �ll�sok el�tt meg�ll�totta �s visszavetette �ket. J�nius 6-a m�s szempontb�l is nevezetes nap. Ezen a napon nyitott�k meg az angolsz�sz er�k a m�sodik frontot Normandi�ban. A 20. gyaloghadoszt�ly arcvonalszakasz�n k�zd� egyik 40 f�re zsugorod� n�met z�szl�alj katon�i iszonyatos l�v�ld�z�ssel �s hurr�z�sal fogadt�k a h�rt. Szerint�k ez egy �jabb n�met diadal els� napja volt. Keservesen kellett k�s�bb csal�dniuk. A beremianyi harcok ut�n n�h�ny nappal a 13/III. z�szl�alj Koszcselniki �s Hubia t�rs�g�be telep�lt �t. A szemben�ll� szovjetek cig�nyzen�vel t�rt�k meg a sz�rke h�tk�znapokat �s megafonon bejelentett�k, hogy ne l�jenek a foly�hoz v�z�rt men� katon�ikra mert akkor �k sem fognak a szint�n v�z�rt men� katon�kra t�zet nyitni. J�nius 11-�n a hadoszt�lyparancsnoks�g Potok Slotyr�l Mlinkibe telep�l, 11 km-el nyugatabbra. 22-�n a 23/I z�szl�alj �s a n�met 309. gr�n�tos ezred parancsnoks�g a 20. gyaloghadoszt�ly parancsnoks�ga al� ker�lt, ez�rt kisebb �tcsoportos�t�sokat kellett v�grehajtani. Szint�n 11-�n 8 �ra 30 perckor a 23/II. z�szl�alj er�s aknat�zet kapott. 11 �rakor a szovjet aknavet�k elhallgattak �s a gyalogs�guk t�mad�sba lend�lt. A t�mad�st a balassagyarmati z�szl�alj katon�i sikeresen visszavert�k. A t�mad�st k�vet�en a z�szl�alj �ll�sait sorozatvet�kkel (Szt�lin-orgona, Katyusa) l�tt�k. M�snap a szovjetek �jra pr�b�lkoztak hasonl� eredm�nnyel. A harcokat a j�nius 13-i es�z�sek szak�tott�k f�lbe. M�g aznap a 23. gyalogezred katon�i h�rom, egyenk�nt sz�zad erej� szovjet v�llalkoz�st utas�tottak vissza. A s�lyosbod� harcok miatt a k�rny�k telep�l�sei is k�rokat szenvedtek. Unizt szinte romm� l�tte a szovjet t�z�rs�g. A polg�ri lakoss�g v�delm�re elrendelt�k a k�zvetlen�l az arcvonal m�g� es� telep�l�sek ki�r�t�s�t. M�g j�nius folyam�n a 13/III. z�szl�alj katon�i Beremianyban egy h�tulr�l lesz�rt n�met katona holttest�t �st�k ki. Ezut�n a magyar katon�kat kitiltott�k a falub�l. A 23. gyalogezred katon�i eg�szen m�s partiz�nokkal ker�ltek �rintkez�sbe. Az UPA (Ukrainska Povtancsa Armija), vagyis az ukr�n nemzeti partiz�nok jelentek meg a 23/II. z�szl�aljn�l. Az UPA ellens�gnek tekintett minden Ukrajna f�ldj�n l�v� idegen hader�t, de a v�r�s uralom kegyetlens�ge miatt a tengely katon�ival sz�vets�get k�t�ttek. A z�szl�alj katon�i �lelemmel �s zs�km�nyolt fegyverekkel l�tt�k el az UPA harcosait akik ezt felder�t�si adatokkal viszonozt�k �s t�bbsz�r hajtottak v�gre rajt�t�seket a szovjet csapatok h�t�ban. Az arcvonal mozdulatlans�ga lehet�s�get adott arra is, hogy a s�lyosabb sebes�lteket rep�l�g�pen Magyarorsz�gra sz�ll�ts�k. G�m�ri L�szl� tartal�kos z�szl�s p�ld�ul fejl�v�se ut�n m�r n�h�ny �r�val a kassai k�rh�zban volt. A 20. gyaloghadoszt�ly vesztes�ge j�nius 1-e �s 26-a k�zt 20 f� h�si halott, 13 elt�nt �s 176 sebes�lt volt. Az elt�ntek k�z�l Klinyec �rvezet� a 23/II. z�szl�aljb�l egy sikeres magyar felder�t� v�llalkoz�s sor�n harc k�zben sz�k�tt �t a szovjet csapatokhoz. N�h�ny nap m�lva megafonon sz�l�totta fel bajt�rsait az �t�ll�sra. A magyar h�rszerz�s kider�tette, hogy az �rvezet� �desapja az I. vil�gh�bor� ut�n nem t�rt haza a megalakul� Szovjetuni�b�l. J�lius eleje harcok n�lk�l telt. A nyugalomnak 14-�n lett v�ge, mikor is a 23/4. sz�zadot a t�lerej� t�mad�k kivetett�k �ll�saib�l. A magyar vesztes�g 1 halott, 2 elt�nt �s 7 sebes�lt volt. A h�nap els� fel�ben a n�metek p�nc�lelh�r�t� tanfolyamot szerveztek a magyar katon�k sz�m�ra. A tananyag a p�nc�l�k�l �s a p�nc�lr�m haszn�lat�nak elsaj�t�t�sa volt, de a Molotov-kokt�l k�sz�t�s�t �s haszn�lat�t is el kellett saj�t�tani. A m�just�l j�niusig terjed� id�szakban a 20. gyaloghadoszt�ly csak kisebb, helyi jelent�s�g� harcokat folytatott. Noha t�bb esetben heves harcokra is sor ker�lt, a hadoszt�ly arcvonal�t nagyobb t�mad�s nem �rte. A szovjet v�llalkoz�sok ink�bb csak az ellens�g nyugtalan�t�s�t �s a felder�t�st szolg�lt�k. A keleti arcvonal d�li r�sz�n a 20. gyaloghadoszt�ly �ll�sait�l �szakra Lemberg t�rs�g�ben folytak nagyobb harcok. A n�met hadijelent�sek sem szentelnek nagy teret a t�rs�gben d�l� harcoknak, a hadoszt�lyt is csak egyszer eml�tik. A j�lius 13-�n az 1. Ukr�n Front egys�gei megind�tott�k a Lvov-Sandomierz ir�ny� hadm�velet�ket. Lemberg t�rs�g�ben s�lyos harcokra ker�lt sor, melyek a szovjet csapatok jelent�s nyugati ir�ny� t�rnyer�s�t hozt�k. Mivel a Dnyeszter ment�n v�dekez� 20. gyaloghadoszt�lyt �s a t�le D�lre, a elhelyezked� 1. magyar hadsereget m�g nem �rte t�mad�s, ez�rt eredeti �ll�saikban voltak. A Lemberg t�rs�g�ben nyugati ir�nyba eltol�dott arcvonalb�l a szovjetek sikeres �tt�r�s eset�n k�nnyen a h�tukba ker�lhettek volna. A s�lyos helyzet az arcvonal d�li szakasz�t annyiban �rintette, hogy az 1. magyar hadsereg arcvonal�n bevetett, illetve a vonalak m�g�tt tartal�kban l�v� n�met egys�gek kivon�sra ker�ltek �s Lemberg t�rs�g�ben ker�ltek bevet�sre. A fenyeget� helyzet miatt a hadsereg parancsnoks�g j�lius 20-r�l 21-�re virrad�ra az arcvonal visszav�tel�t rendelte el a VII. hadtest t�rs�g�ben. A hadtest a hadsereg �szaki arcvonalszakasz�t v�dte. A sz�beli parancs ellen�re az �ll�sok meghat�rozatlan ideig val� tart�s�t rendelte el a hadtestparancsnok, val�sz�n�leg n�met nyom�sra. Az esem�nyek ismeret�ben ez lett volna az utols� alkalom, hogy vesztes�gek n�lk�l v�ljanak le az ellens�gr�l. A lembergi szovjet t�rnyer�s j�lius 17-�n �reztette hat�s�t. A 23/II. z�szl�aljat Koropiecbe rendelt�k �s a faluban sz�ll�solt�k el. �j k�rlet�k a r�gi �ll�sokt�l nyugati ir�nyba volt. Az �thelyez�s c�lja val�sz�n�leg az lehetett, hogy egy bek�vetkez� szovjet �tt�r�s eset�n a 20. gyaloghadoszt�ly �szaki sz�rnya ne legyen nyitott. J�lius 19-�n Beregfy vez�rezredes a magyar 1. hadsereg parancsnoka Eszenyi L�szl� vez�rkari sz�zadost egy sz�beli paranccsal k�ldte Vasv�ry vez�r�rnagyhoz. A parancs szerint visszavonul�s eset�n a 20. gyaloghadoszt�lyt az 1. hadsereg balsz�rnya fel� kell visszavonni. A roml� helyzet miatt m�r 19-�n megkezd�d�tt a hadoszt�ly parancsnoks�g �s a k�zvetlen alakulatok d�li ir�ny� visszavon�sa. A hadoszt�ly visszavon�sa Nisnijow-i �s a Marionpul-i �tvonalon t�rt�nt. A 13. gyalogezred 20-�n kezdte meg a visszavonul�st, a 23-asokat pedig 21-�n a Dnyeszter parti Nisniowba ir�ny�tott�k. Este a 13/III. z�szl�aljn�l a helyzet bizonytalans�ga miatt elrendelt�k az �ratok el�get�s�t. A 23. gyalogezred m�snap �tkelt a Dnyeszteren, m�g a 13-asoknak egy kisebb foly� �llta az �tj�t. A foly� h�dj�t egy n�met m�szaki alakulat robbant�sra k�sz�tette el� �s a parancs szerint 16:00-kor kellett robbantaniuk. A legh�tul menetel� 13/III. z�szl�alj t�vbesz�l�szakasza azonban lemaradt �s a n�metek a vezet�kes anyagot sz�ll�t� kocsi el�tt robbantottak. A kocsi tartalm�t a foly�ba kellett sz�rni �s a lovakkal, de kocsi n�lk�l csatlakozni a z�szl�aljhoz. A 13/II. z�szl�alj Milov�n�l keveredett kisebb harcokba a nap folyam�n. A 20. felder�t� husz�rsz�zadot egy gyalogz�szl�aljjal ut�v�d�ll�sba rendelt�k. A husz�rok Sokulec mellett foglaltak ut�v�d�ll�st, mely a Strypa kanyarban l�v� malomt�l a 355-�s kereszten �t a Koscienikit�l d�lre l�v� Dnyeszter kanyarig tartott. A sz�zad harc�ll�spontja a 355-�s magass�gi ponton volt, a gr�n�tvet�k Sokulec keleti r�sz�n voltak �ll�sban, m�g a g�ppusk�k a sz�rnyakra ker�ltek. A lovakra h�tr�bb egy goly�sz�r�s raj vigy�zott. Mivel az ut�v�d�ll�s ki�r�t�s�re nem kaptak parancsot, de a beker�t�s vesz�lye miatt d�lut�n 5:30-kor Nagy K�lm�n sz�zados visszavont husz�rjait �s bevonultak a hadoszt�lyhoz. J�lius 22-�n a 23-asok nagy �gy�d�rg�sre �bredtek. A 21. t�bori t�z�roszt�ly l�tte az el�renyomul� szovjet csapatokat. A n�metek is v�get vetettek a p�nc�lrombol� tanfolyamnak, a hallgat�kat p�nc�l�kl�kkel szerelt�k fel �s Buczacz v�delm�ben bevetett�k �ket mint p�nc�lrombol�kat. A helys�get s�lyos harcok ut�n adt�k fel a v�d�k. Ezen a napon a 13-asok Halicsn�l �tkeltek a Dnyeszteren, de a 9:00-kor bek�vetkez� h�drobbant�s ut�n m�r az �ld�z� szovjetek z�dultak le a foly� v�lgy�be. S�t�ted�skor pedig mindk�t f�l t�z�rs�ge �ll�sban volt �s heves t�zp�rbaj alakult ki az �jszak�ban. J�lius 23-�n 13/III. z�szl�alj elszakadt az ezredparancsnoks�gt�l. Sehogyan sem siker�lt �sszek�ttet�st tal�lni. �jf�l fele Ferencsin Imre z�szl�s a r�di� t�v�r� �zemm�dj�ban r�vid �zenetet fogott, melyben az ezredparancsnoks�g k�zli, hogy az �t menti magasfesz�lts�g� t�vvezet�k �ramtalan�tva van �s a z�szl�aljak arra csatlakozzanak. A 24-�n hajnalban a z�szl�alj "r�k�t�tt" a vezet�kre �s ezen kereszt�l kapt�k meg a parancsokat aznapra. M�g 23-�n a 23/II. z�szl�aljat riad�ztatt�k. A 23/4. �s a 23/6. sz�zadok �ll�sban maradtak, m�g a 23/5. sz�zad tartal�kk�nt h�tul maradt. A h�travonul� sz�zad �tk�zben a felder�t� oszt�ly ker�kp�rosaival �s husz�rjaival tal�lkozott, akik az arcvonalba mentek. Megsz�ml�lhatatlan sebes�ltet vittek az ellenkez� ir�nyba. Mint k�s�bb kider�lt, a 23/6. sz�zadn�l az ellens�g bet�rt az �ll�sokba, de kivetett�k �ket. Est�re azonban mind a k�t sz�zadot felmorzsolt�k, a t�l�l�k csak egyes�vel tudtak h�trasz�lling�zni. A 23/5. sz�zad 23 �rakor indult tov�bb �s Stanislaut�l �szakra 15 km-re egy kis faluban t�lt�tte az �jszak�t. A 20. felder�t� husz�rsz�zad �jb�l ut�v�d feladatot kapott. A husz�rok Koropiec k�zs�g hat�r�ban mentek �ll�sba. Kor�bban itt volt a 20. gyaloghadoszt�ly egyik nagyobb rakt�ra, amely most felgy�jt�sra ker�lt. El�tte a husz�rok m�g azt vihettek el, amit csak akartak. �gy ker�lt a nyeregt�sk�kba rengeteg citrom, �s cukor. A husz�rok a visszavonul� ut�v�dz�szl�aljnak t�zt�mogat�st biztos�tottak, lev�lasztva az �ld�z� ellens�get, majd 16:00-kor �r�tett�k ki �ll�saikat. A Dnyesztert Nisniown�l l�pt�k �t. A nisniowi hidat a n�metek d�lut�n 5:30-kor felrobbantott�k. A Dnyeszter partj�n a husz�roknak este 10 �r�ig kellett kitartaniuk. Az utakat t�zfegyvereikkel z�rt�k le. Az ellens�g t�mad�sa nem is k�sett sok�ig. A magyar g�ppusk�k t�vol tartott�k az ellens�get. Az �jszak�ba az ellens�ges aknavet�k tompa puffan�sa is belesz�lt, jelezve ez nem csak felder�t� tapogat�dz�s az ellens�g r�sz�r�l. A husz�rokat itt �rte az els� vesztes�g is. 10 �r�ra a sz�zad lev�lt az ellens�gr�l. M�snap a husz�rok az Olszanic�r�l Jezupol fel� men� �ton mentek �ll�sba. Az ellens�g felder�t� tapogat�dz�s ut�n hat hull�mba indult meg a t�mad�s. A husz�rok heves t�zel�se ellen�re az ellens�g �tg�zolt a sz�zadon. Farkas alezredes, Nagy sz�zados, Farkas z�szl�s a f�ldre vetett�k magukat, �gy elker�lt�k a fogs�gba es�st. F�l�ra alatt siker�lt �sszeszedni a sz�zadot. Majd Stanislauba vonultak, ahol egy t�ren t�lt�tt�k az �jszak�t. Az 1. magyar hadsereg arcvonal�n is jelent�s esem�nyek mentek v�gbe j�lius 23-�n. Reggel 8 �rakor a szovjet 18. hadsereg k�t l�v�szhadoszt�lya harckocsi t�mogat�ssal t�mad�st int�zett a magyar 7.- �s 16. gyaloghadoszt�lyok ellen. A d�lel�tt folyam�n a 16. gyaloghadoszt�ly jobb sz�rnya oly m�rt�kben szorult h�tra, hogy a 7. gyaloghadoszt�ly t�z�rs�g�vel ker�lt egy vonalba. D�lut�nra a 16. gyaloghadoszt�ly ellent�mad�st tervezett a 2. p�nc�loshadoszt�ly t�mogat�s�val, de erre nem ker�lt sor. A 7. gyaloghadoszt�ly k�t harccsoportj�t pedig visszaszor�tott�k. �gy a 7. gyaloghadoszt�lyt kett�v�gt�k �s az arcvonalban is h�zag keletkezett. M�snap 24-�n a megt�madott k�t magyar hadoszt�ly alakulatai folyamatosan h�tr�ltak nyugat fel�. Az arcvonalban �t�tt r�sen �tjut� szovjet csapatok pedig a 7. gyaloghadoszt�ly arcvonalban m�g kitart� balsz�rny�t �s az att�l d�lre v�dekez� ungv�ri 24. gyaloghadoszt�lyt szerett�k volna �tkarolni. A beker�t�s vesz�lye miatt a 24. gyaloghadoszt�ly el�sz�r a m�sodik vonalat jelent� Prinz Eugen �ll�sba, majd s�llyal Nadworna, r�szekkel Krasna �s Delatyn ir�ny�ba vonultak vissza. A VII. hadtest arcvonal�n m�r 6-8 km-es h�zag keletkezett, amin kereszt�l a szovjet er�k Ottynia ir�ny�ba t�rtek el�re �s est�re el is foglalt�k a telep�l�st. A szovjet �tt�r�s s�lyosan �rintette a visszavonul� 20. gyaloghadoszt�lyt. Az �tt�r�s pillanat�ban m�g �szakon a Dnyeszter t�rs�g�ben folytatott harcokat, d�len pedig a szovjet �tt�r�s a visszavonul�si �t elv�g�s�val fenyegetett. A hadoszt�lyt parancsnokl� Vasv�ry Frigyes vez�r�rnagy hasonl� helyzetbe ker�lt, mint 1943 janu�rj�ban a doni hadsz�nt�ren. Val�sz�n�leg az �tt�r�st k�vet�en kapott oldalt�mad�st a hadoszt�lyvonat Hannusovce mellett. A 3 km hosszan elny�l� vonat a 20. gyaloghadoszt�ly vezet� t�bori lelk�sz�nek parancsnoks�ga alatt folytatta az �tj�t Dolin�ra. A sz�tszakadt r�szek felfog�s�ra a 20. h�rad�z�szl�alj katon�it is bevetett�k. J�lius 25-�n a 2. p�nc�loshadoszt�ly egys�geit (Bercs�nyi csoport) a 20. gyaloghadoszt�ly t�mogat�s�ra rendelt�k. Tal�n 24-�n �jf�lkor Vasv�ry vez�r�rnagy sz�beli parancsot adott a z�szl�alj r�di�s sz�zad�nak, akik ekkor m�r Stanislaut�l �szakra v�delmi vonalat l�tes�tettek, hogy V�csey sz�zados alak�tson egy pusk�s sz�zadot, amihez k�t g�p�gy�t is beosztanak �s a Dnyeszter fel� viv� �ton foglaljanak �ll�st. Ez m�g s�t�tben megt�rt�nt, s�t hajnalban a kik�ld�tt harcfelder�t� j�r�r�k foglyot is ejtettek. Reggel az egyik g�p�gy� pedig egy szovjet harckocsit is kil�tt. D�lut�n az egri 14. gyalogezred �s a hadoszt�lyparancsnoks�g k�z�tt ellens�ges j�r�r�k t�ntek fel. A helyzet tiszt�z�s�ra �s a kit�r�si parancs �tad�s�ra V�csey sz�zadosnak egy j�r�rt kellett szerveznie h�rad�saib�l. A feladatot vesztes�g n�lk�l v�grehajtott�k. Val�sz�n�leg 24-�n Ferencsin Imre z�szl�st Kiss Lajos ezredes az 1. hadsereg parancsnoks�gra k�ldte, hogy a 20. gyaloghadoszt�ly gy�lekez�si k�rlet�t megtudja. Ferencsin z�szl�s a hadsereg-parancsnoks�g t�bori csend�rei �ltal feltart�ztatott kb. 2000, alakulat�t�l elszakadt 20. gyaloghadoszt�lybeli katon�t is �tvett, akiket Kiss Lajos ezredeshez �tbaind�tott. M�snap a 13. gyalogezred Stanislat�l �szakra ellent�mad�sra kapott parancsot. A 13/7. sz�zadot m�g magyar p�nc�losok is t�mogatt�k. Az ellent�mad�s sikeres volt, a szovjeteket t�bb �ll�sukb�l is kivetett�k. D�l fel� azonban az ellens�g er�s�t�st kapott, ez�rt az ezred megkezdte a visszavonul�st. Az ellent�mad�s sor�n Jurass f�hadnagy a 13/8. sz�zad parancsnoka is megsebes�lt. �rdekess�g, hogy Katona L�szl� z�szl�st akkor �rte fejl�v�s, mikor ki�ltott. A goly� a nyitott sz�j�n ment be, nem �t�tt bemeneti ny�l�st �s csak akkor okozott sebet, mikor t�vozott. Ennek k�sz�nhette �let�t. J�nius 26-�n hajnalban a 23. gyalogezred Stanislauba �rkezett. A n�met forgalomir�ny�t�k �s a folyton m�g�tt�k j�r� szovjet �lek miatt kimer�t� �tjuk volt. A v�ros nyugati r�sz�n sz�ll�soltak el. Hajnali 5 �rakor a szovjetek d�l fel�l megk�zel�tett�k a v�rost �s megkezdt�k az itt �sszetorl�dott magyar csapatok �gy�z�s�t. A 13. gyalogezred katon�i �s a hadoszt�lyvonat m�g viszonylag rendezetten �tjutottak a v�rosban uralkod� k�oszon, de a val�sz�n�leg k�s�bb indul� 23/II z�szl�alj maradv�nya m�r utcai harcokba keveredett a besziv�rg� szovjet felder�t�kkel. Egy �tkeresztez�d�sben a balassagyarmati z�szl�alj katon�i er�s t�zet kaptak. A 23/5. sz�zad parancsnoka Kecskem�thy Istv�n f�hadnagy is combl�v�st kapott. Emberei k�t pusk�ra �ltetve pr�b�lt�k magukkal vinni, de k�s�bb egy visszavonul� �teggel tal�lkoztak, akik l�vegtalpra fektetve vitt�k tov�bb a sebes�lt f�hadnagyot. A v�roson t�l foly� Bystrzyca foly� h�dja is id� el�tt ker�lhetett robbant�sra, ez�rt a balassagyarmati z�szl�alj katon�i m�r csak egy g�zl�n tudtak �tkelni, szekereik, felszerel�s�k �s neh�zfegyvereik h�trahagy�s�val. A nap folyam�n Hitler Stani