Megalakul�s 1919 november �s a kezdeti �vek 1919. november h� 29-�n Szab� S�ndor �rnagy ideiglenes parancsnoks�ga alatt megalakult a miskolci gyalogezred. Ez a csapattest az �gynevezett nemzeti hadsereg szervezeti keretein bel�l j�tt l�tre. Els� kinevezett parancsnoka S�fr�n G�za ezredes volt, aki kor�bban a miskolci 10. honv�d gyalogezred parancsnoka volt. Az ezredet l�nyeg�ben a semmib�l kellett el�teremteni. Nem volt kell� mennyis�g� egyenruha, ez�rt "a leg�nys�g, amely katonai ruh�zatot nem hoz mag�val, polg�ri ruh�ban teljes�t szolg�latot. A rendfokozati jelv�nyek a polg�ri ruh�zaton is viselend�k." Az ezred a szervez�s kezdeti id�szak�ban k�vetkezetes sz�v�s akarattal haladt el�re. Az �ldozatv�llal�sb�l tisztek �s katon�k kivett�k r�sz�ket. Dud�s M�ty�s gyalogos katona j�t�kony c�lra 600 koron�t aj�nlott fel illetm�ny�b�l. Err�l parancsban is megeml�keztek. Az �p�t�munk�ba Miskolc v�ros k�z�ns�ge mellett Borsod megye m�s telep�l�sei is bekapcsol�dtak. Az ezredz�szl�t Mez�k�vesd nagyk�zs�g adom�nyozta �s Mez�k�vesd aj�nlotta f�l az ezredzenekar f�v�s hangszereit is. Az ezred �let�ben 1920. febru�r v�g�n v�ltoz�s �llt be, mikor is S�fr�n ezredes �tadta a parancsnoks�got Zalay J�zsef ezredesnek. Az ezredz�szl� felszentel� �nneps�gen r�szt vett �s besz�det mondott Horthy korm�nyz� is. Az ezred szervez�si munk�k 1920. nyar�nak v�g�n fejez�dtek be, Miskolcon �llom�sozott k�t z�szl�alj, egy pedig J�szber�nyben. Az ezred �let�ben a k�vetkez� �llom�s 1921. nyara, amikor a trianoni b�kedikt�tum v�grehajt�s�ra Borsod- G�m�r- Aba�j- �s Zempl�n v�rmegy�k kieg�sz�t� ter�let�n megalakul a Magyar Kir�lyi 13. Gyalogezred. K�t z�szl�aljjal Miskolcon, egy z�szl�aljjal S�toralja�jhelyen. Az ezred �let�ben a k�vetkez� v�ltoz�st az 1922-es �v hozza, amikor is Zalay ezredest Kov�ts B�la ezredes v�ltja fel. Kov�ts B�la nem eg�szen egy �vig l�tta el a parancsnoki teend�ket. �t D�nes Ott� illetve Plepl�r Ferenc, majd Hal�sz J�nos k�vette. Az 1930-as �v fontos ha nem a legfontosabb v�ltoz�st hozta az ezred �let�ben, Horthy korm�nyz� 1930. m�rcius 1. hat�llyal " a nemes katonai hagyom�nyok �pol�s�ra " az ezrednek " M.kir. G�rgey Arth�r 13. honv�d gyalogezred " elnevez�st adom�nyozta. A magyar kir�lyi honv�ds�g csapattestei ebben az id�szakban valamely neves t�rt�nelmi szem�lyis�g nev�t kapt�k hadrendi sz�mukhoz. �gy p�ld�ul az egri 14.gyalogezred Dob� Istv�n, a debreceni Bocskai Istv�n, a budapesti 2. gyalogezred J�zsef n�dor nev�t vette fel. A miskolciak G�rgey Arth�r t�bornok�t. A n�vadom�nyoz�sban szerepet j�tszott G�rgey miskolci k�t�d�se. G�rgey t�bornok szem�lye a k�t vil�gh�bor� k�z�tti id�szakban pozit�v megvil�g�t�st kapott, hovatov�bb bizonyos kultusz is kezdett kialakulni nev�hez k�t�d�en. �lete �s m�k�d�se, sors�nak b�tor visel�se, emberi tart�sa �s m�lt�s�ga kor�nak t�bb neves ir�j�t mag�val ragadott. M�ricz Zsigmond a csod�lat �s az elragadtat�s hangj�n �r r�la, �rdemes a Nyugatban is megjelent m�rcius 15.-i eml�kbesz�d�b�l felid�zni: Az egyes ember �lete kurta mint a f�sz�l�, a nemzetek� v�gtelen, mint a f�ld term�erej��. A magyar nemzet �vezredes �s �jabb ezred�veknek indult m�ltj�ban s j�vend�j�ben par�nyi epiz�d, elt�n� d�bbenet a forradalomra k�vetkezett neh�z korszak. A magyar nemzet �bredjen ma tudat�ra erk�lcsi k�teless�g�nek, amiatt a korszak miatt nyomorultt� s�jtott egy rabj�val szemben! Igaz, r�m�letes volt az a tizennyolc �v, amelyet aty�ink kem�ny rabs�gra vettetve t�lt�ttek 1849-t�l 1867-ig. Minden nemzeter� s csaknem minden nemes �letenergia visszafojtottan s�nylett a r�gyek, a magvak burkaiban, mint az er�szakosan megny�jtott t�lben, de ann�l �letterm�bb er�vel kellett kit�rnie a tavasz ny�lt�n, hogy gyors pezsg�ssel kip�tolja a term�szetellenes stagn�ci�t. A magyar faj �letretermetts�g�nek nagy pr�b�ja volt ez a babiloni fogs�g s az az�ta lefolyt negyven�t �v val�ban meg is mutatta, hogy a nemzet e pr�b�t ki�llotta! Nem vagyunk ma h�tr�bb, mintha az a dermeszt� tizennyolc �v elmarad a nemzet �let�b�l. Eml�kezz�k meg err�l a munk�s magyars�g, mikor egy embert s�jt egy t�rt�nelmi korszak�rt.Eml�kezz�k meg, mert hiszen azt a gy�sz id�t, nem is egyes fiai, hanem a nemzet maga id�zte a maga fej�re! Mert a magyar nemzet legszebb �s legterm�kenyebb er�nyei k�z�tt, amelyekkel ezred�ves l�t�t biztos�totta, mint a r�gi moralista k�lt�k ny�ltan �s nem igazs�gtalanul hirdett�k, annyi s oly s�lyos hib�kkal �s v�tkekkel is terhes, hogy azok�rt az id�ben m�r megint b�nh�dnie kellett: mert a nemzetek �let�ben �ppen �gy megvan a b�nnek b�ntet�se, mint az egy�nek�ben. S ha a magyar nemzet a b�jti napon j�zanul, lehiggadva eml�kezik vissza hossz� m�ltj�ra, kell hogy maga bel�ssa s megismerje ezt a k�nos igazs�got, kell hogy r�eszm�ljen, hogy nem volt a magas sorst�l irgalomtalan a tizennyolc �ves s�jt� korszak! �rezze meg ezt a magyar, mikor szem�be t�nik az egy ember, akit az�rt vert hegys�gnyi k�darabokkal, vak haragj�ban, hirtelenj�tt elb�sul�s�ban, v�rereszt� k�nj�ban, hogy ne �nmag�t kelljen korb�csolnia! G�rgeynek, aki sohasem alacsonyodott le m�lt�s�gos t�r�delm�b�l, hogy viaskodj�k a r�galmaz�kkal, hanem az igazs�gba vetett m�ly bizodalommal meghagyta a nemzetet ebben az akkor annyira �ld�sos vigasztal� hit�ben � ha kimondja r�la: � a f�rfi magyar mintak�pe! Nagyap�inknak elvak�thatta szem�t az �rv�zben fuldokl�s v�rtolul�sa, ap�inknak az �r�k�l kapott kijelent�s: mi m�r nyugodt, tiszta pillant�ssal n�z�nk a t�l�lt �rad�sra! El�tt�nk m�r felt�nt, gyermekeink az iskol�kban fogj�k tanulni az �j legend�t: az �l� v�rtan�r�l, aki hatvanh�rom �ve viseli a nemzeti felel�ss�g terh�t f�rfiv�llain, hogy csak akkor adja vissza faj�nak, mikor m�r az nyugodtan veheti mag�ra �j er�i teljess�g�ben. �s ma minden ifj� magyar, aki el�tt m�r megny�lt a l�t�s tisztas�ga, tekintsen az elrejtett zug fel�, ahol m�g �l nemzet�nk egyik legnagyobb fia s meghat�dott l�lekkel, megcsillan� k�nnyel, hangtalanul �s sz�ve legbens�bb �rz�s�vel k�ldje arrafel� azt a ki�lt�st, amely hajdan annyit �s oly viharosan z�gott, de amely hatvanh�rom �v �ta egyszer sem csend�lt fel a nemzet ajk�n, hogy: - �ljen G�rgey!... �ljen a magyar nemzet mind�r�kre legnagyobb �l� v�rtan�ja! ( Kiemel�s t�lem-SzGy.) �s a magyar nemzet �lni fog, am�g ilyen fiakat tud sz�lni a tettre �s az �nfel�ldoz�sra! Nem volt ezzel az orsz�ggal semmi koncepci�ja. Nem volt az �let�vel sem. Nem akart h�d�t� lenni s nem akart �llamalkot� sem. Rendk�v�li katonai zseni volt, aki ezzel a zsenivel nem akart alkotni, nem akart uralkodni, nem akart uralmat alap�tani, sem mag�nak, sem az �llamnak. A n�p katon�j�nak tekintette mag�t, nem kellett neki sem f�hatalom, sem jutalom. K�l�n�sen komplik�lt jellem volt: eszk�z akart lenni csup�n a Sors kez�ben. Egy sz�l kard, semmi m�s. �rta r�la M�ricz Zsigmond. Sok�ig R�vai J�zsef 1930-as �vekben megalapozott G�rgey-k�pe volt az uralkod�. A k�vetkez�ket �rta: ,,...hogy G�rgey �rul� volt, az nemcsak a soviniszta ill�zi�kkal nevelt f�lrevezetett k�zv�lem�ny hiedelme volt, hanem a magyar n�p legsz�lesebb r�tegeiben gy�kerezett meggy�z�d�s, igazi n�pi hit is." M�jus 21.-e Budav�r visszav�tel�nek �s G�rgey hal�l�nak a napja a 13. gyalogezred �nnepnapja, �gynevezett ezrednap lett, melyet el�sz�r 1931-ben �nnepeltek meg. Ez a rendezv�ny Miskolc t�rsadalmi �let�nek v�rva-v�rt napja lett melynek sor�n "legbens�s�gesebb egy�tt�rz�sben h�dol az ezred a G�rgey csal�ddal, a polg�ri k�z�ns�ggel dics� m�lt� n�vad�ja eml�k�nek, hogy G�rgey szelleme m�lyebb gy�keret verhessen a magyar katona �s a magyar polg�r sz�v�ben." A gyalogezred saj�t G�rgey m�zeummal rendelkezett, itt G�rgey relikvi�kat �riztek, t�bbek k�z�tt a t�bornok halotti maszkj�t, f�nyk�pet az isaszegi csat�b�l, iskolai bizony�tv�nyt 1836-b�l.. G�m�ry �rp�d ezredparancsnok el�terjeszt�s�re Miskolc t�rv�nyhat�s�gijog� V�ros k�zgy�l�se 1934. m�rcius 27.-�n egyhang� d�nt�s�vel a Mindszenti templomt�l a L�vay J�zsef utc�ig terjed� r�szt G�rgey Arth�r utc�nak nevezte el. A gyalogezred eml�kt�bl�t helyezett el a M�V b�rpalota fal�n. Ezt valamint a t�bornok mellszobr�t 1934 m�jus 21.-�n avatt�k fel. A miskolci 13. gyalogezred m�lt� m�don �polta a G�rgey hagyom�nyokat. V�lyi Nagy G�za sz�zados verset �rt a szoboravat�s tisztelet�re. Hodobay S�ndor Miskolc polg�rmestere " a magyar haza legodaad�bb fi�nak" nevezte "aki a nagy gy�zelmekt�l nem m�morosodott meg" �s aki a "nagy buk�s sem tasz�tott v�gs� k�ts�gbe es�sbe", olyan nagy lelkierej� embernek mutatta "aki egy �leten �t n�m�n �s megad�ssal t�rte a v�dakat, csakhogy nemzete kedves ill�zi�ja megmaradjon". G�rgey mellszobr�nak avat�sa. 1934 m�jus 21.  Ezrednap 1934. m�jus 21.-�n   Eml�kek, elbesz�l�sek Az 1931-1932-es bevonul�si id�szak karpaszom�nyosainak �let�b�l J�szay R�bert tartal�kos f�hadnagy fot�i J�szay R�bert J�szay R�bert karpaszom�nyos �rmester. Csoportk�p az 1931-es bevonul�s� karpaszom�nyosokr�l. L�di erd�. Balra el�l Husz�r szakaszvezet�. L�di erd�. Dinnyeev�s szuronnyal. Karpaszom�nyosok kimen��lt�zetben. Kimen�h�z �lt�zve. Az esk�t�tel ut�ni els� kimen�. A "nagy nap". Deregly�vel a Bodrogon. F�rd�z�s kik�pz�s k�zben. Deregly�z�s. Tokajban a Tisza h�dj�n. Tisztek egy csoportja. �joncok els� �lm�nye. A szalmazs�k megt�m�se �rk�szok. Sz�raz deregly�z�s. Kimen�, s�r�z�s, gondtalan karpaszom�nyosok. Ny�r, leszerel�s el�tt   A magyar Felvid�k felszabadul�sa 1938. Bevonul�s Kass�ra Horthy korm�nyz� fogad�sa. A f�m�lt�s�g� asszony, Bartha K�roly, a Korm�nyz� �r, L�z�r K�roly vez�r�rnagy. Horthy korm�nyz� fogadja a helyi lakoss�g tisztelg�s�t. A korm�nyz� �s k�s�rete a 13. gyalogezred d�szelg�s�t fogadja. A 13. gyalogezred �tl�pi a trianoni hat�rt, Bazit�n�l. Pihen� �tk�zben, Heged�s ezredes seg�dtisztjeivel. Heged�s ezredes �s Szigeti sz�zados. Bazit�n�l. Hat�rsoromp�. Heged�s ezredes az �nnepre k�sz�l� Kass�n. Kassa, a 13.gyalogezred sorfala. Pihen� Kassa fel�. Heged�s ezredes feles�ge �s le�nyai Kassa 1938. Terepszemle Kassa el�tt, Kassa, a 13.gyalogezred parancsnoks�ga felvonul. Pihen�ben Kassa fel�, Heged�s ezredes �s a seg�dtisztek Pihen�ben Kassa fel�, Heged�s ezredes �s a seg�dtisztek Hazat�r�s a kassai bevonul�sr�l Miskolc �nnepli a 13. gyalogezred katon�it vit�z Csat�ry vez�r�rnagy besz�de.   Az ezredzenekar lelkesen j�tsza az ezred indul�j�t. B�ke�vek 1938- 1939-1940 Vit�z nemes Heged�s Zolt�n ezredes hagyat�k�b�l A k�vetkez� fot�k az 1939-es nagy menetgyakorlat az �gynevezett "arn�ti szemle" k�pei. Az I. z�szl�alj tisztjei. K�z�pen Kiss Lajos alezredes. A II. z�szl�alj tisztjei, k�z�pen Medlits Rezs� alezredes. Az ezredk�zvetlen alakulatok tisztjei. Heged�s ezredes, jobbra Szigeti sz�zados. Az ezredt�rzs. Szigeti sz�zados, Heged�s ezredes a h�tt�rben jobbra Szmetana K�roly c�mzetes karpaszom�nyos �rmester, civilben mez�keresztesi szolgab�r�.    Ezrednap 1939 Miskolc Rudolf laktanya. A Rudolf laktanya f�bej�rata. K�z�pen Littay alt�bornagy Az ezredparancsnoks�g �s a v�ros el�kel�s�ge fogadja a d�szelg�st. Szotyori-Nagy Gyula hadtestparancsnok fogad�sa. Szotyori hadtestparancsnok megkoszor�zza a 10.es honv�d szobr�t a laktanya el�tt.   Ferencsin Imre z�szl�s visszaeml�kez�se Ferencsin Imre vagyok, 1920. november 06-�n sz�lettem Di�sgy�r k�zs�gben. Sajnos belesz�lettem a trianoni sorscsap�sba, �gy eg�sz ifj�s�gom hazafias nevel�sben, a Trianon miatti revizionista t�rekv�sek megval�s�t�s�ra ir�nyult. A mai fiatals�g irt�zik a katonai szolg�latt�l, pedig az �n fiatalkoromban, de az el�deink idej�ben is sz�gyen volt, ha valaki alkalmatlann� v�lt a katonai szolg�latra. �gy tartott�k, hogy a katonai szolg�lat rendre, fegyelemre, tiszteletre tan�tja, neveli az ifj�s�got. Katonai szolg�latra k�l�nb�z� id�kben, k�l�nb�z� m�don ker�ltek a fi�k. Volt id�, amikor toborozt�k volt, amikor k�nyszer�tve fogt�k a leg�nyeket volt, amikor zsoldosk�nt alkalmazt�k �s volt, amikor egyszer�en besorozt�k �ket. A katonai szolg�lat eleinte 3 �vig, k�s�bb 2 �vig tartott, de volt olyan is, amikor hosszabb id�t v�llalt a katona 10-12 �vet. �k voltak a bezup�lt katon�k, akik �gy l�tt�k l�t�k biztos�t�s�t. Az �vsz�zad v�g�re megv�ltozott, fejl�d�tt a haditechnika. A katonaid� hossza �ltal�ban att�l f�gg�tt, hogy melyik alakulatn�l szolg�lt a katona, mennyi id� kellett a bonyolult haditechnika elsaj�t�t�s�hoz Az el�bbiekhez kapcsol�d�an egy-k�t akkori katonadalt eml�ten�k: "�llj be Berci katon�nak, Jobb dolgod lesz, mint ap�dnak, Nem kell kasz�lni, kap�lni, Csak a l�nyok ut�n j�rni." "A j� lovas katon�nak, de j�l vagyon dolga, Eszik, iszik a s�torban, semmire sincs gondja. Sej, �let, be sz�p �let, enn�l szebb nem lehet, Csak az j�jj�n katon�nak, aki ilyet szeret." "Zsindelyezik a kasz�rnya tetej�t, Mind elvitt�k a leg�nyek elej�t. Maradt itthon kett�-h�rom nyomorult, R�tok l�nyok m�g az �g is beborult." "El kell menni katon�nak �desany�m, jaj, de nagyon messzire. Itt kell hagyni a szert�m �desany�m, nincs kire. Arra k�rem �desany�m, Vigy�zzon a g�nd�r haj� bab�mra! Menjenek el a templomba Im�dkozni minden �ldott vas�rnap." 1941. okt�ber 13-�n vonultam be a t�nyleges katonai szolg�lat let�lt�s�re a 13/I. z�szl�aljhoz /zlj./ Rozsny�ra. �lveztem az utaz�st, mert, mint tiszti v�rom�nyos, els� oszt�ly� kocsiban utazhattam. Csak a rozsny�i �llom�son der�lt ki, hogy milyen sokan utaztunk bevonul�k. Az �llom�son m�r v�rtak minket. H�rmas sorokba �ll�tottak, �s a katonal�d�kat cipelve megindult a menet a kb. 3-4 km-re lev� laktany�ba. Ki a kez�ben, ki a v�ll�n vitte az el��r�snak megfelel�en m�retre szabott �s z�ld sz�n�re festett l�d�kat. Egy �jszak�t t�lt�ttem csak Rozsny�n, mert a t�vbesz�l�kh�z osztottak be, �s ezek kik�pz�se az ezred sz�khely�n, Miskolcon t�rt�nt. M�snap teh�t �jb�l vonatra sz�lltam h�sz t�rsammal egy�tt. A csoportban m�g egy tisztjel�lt ker�lt, Fenyvesi Mih�ly postatiszt, aki Tar�nyb�l (Somogy megye) j�tt. A t�bbiek t�lnyom�an az alf�ldr�l, j�r�szt Cibakh�za k�rny�k�r�l �rkeztek. �gy ker�ltem Miskolcra, de a 13/I. z�szl�alj �llom�ny�ban maradtam. Meg�rkez�s�nk ut�n der�lt ki, hogy a m�sik k�t z�szl�aljt�l is van k�t-k�t tisztjel�lt. Fenyvesi Mih�lyt m�r eml�tettem, j�magam jegyz�gyakornok, Muszik J�nos banktisztvisel�, Galbavy J�zsef mez�gazd�sz, Barab�s S�ndor banktisztvisel�, Lerch L�szl� vasgy�ri tisztvisel�. A tisztjel�lteket kettes�vel osztott�k be a leg�nys�gi szob�kba. Fenyvesi Mih�ly �s �n egy szob�ba ker�lt�nk. �sszesen 23-an voltunk itt. Emeletes vas�gyakon lett�nk elhelyezve �gy, hogy k�t-k�t emeletes �gy egym�s mell� volt tolva. A n�gyes csoportok a szoba k�t oldal�n �lltak, �s az �gyak k�z�tt egyszerre csak egy ember f�rt el. A szoba parancsnoka Gyenes B�lint szakaszvezet� volt, aki k�l�n �gyon fek�dt. A helyettes Dud�s L�szl� �rvezet� �s k�t �reghonv�d (m�sod�ves) lakott m�g vel�nk. �k h�rman vadul b�ntak vel�nk, �joncokkal. A bevonult �jonct�rsak. A hadapr�d szakaszvezet�k szob�j�ban, a k�rletben. A k�pen l�that�k: Ferencsin Imre, Fenyvesi Mih�ly, Muszik J�nos, Barab�s S�ndor hadapr�d szakaszvezet�k �s Pindur Mih�ly tizedes, a sz�zad napos �gyeletese. Meg�rkez�s�nk ut�n megkaptuk ruh�zatunkat �s a felszerel�seinket. A rakt�rosok, maga a szolg�latvezet� t�rzs�rmester Kocsis J�nos �s a helyettese Kov�cs J�zsef szakaszvezet� voltak. Nagy kedvtel�ssel dob�lt�k ki a rakt�r ajtaj�n kereszt�l a sorakoz� �joncoknak a k�penyt, bakancsot, zubbonyt, nadr�got, inget, gaty�t, kapc�t, sz�jazatokat, l�bsz�rtekercset, sapk�t, pokr�cot, leped�t, szuronyt. A m�reteket magunk k�z�tt kellett �sszecser�lni. A zubbonyok egy r�sze m�g r�gifajta �ll�gall�ros volt. Nekem k�t ball�bas bakancs jutott, de nem cser�lt�k ki. Ez csak akkor t�rt�nt meg, amikor Bodn�r Zolt�n f�hadnagy behivatta a karpaszom�nyosokat elbesz�lget�sre, hogy megismerkedjen vel�nk. Megl�tta rajtunk a nem megfelel�, foltozott, k�l�nb�z� fajt�j� egyenruh�kat, d�hbe gurult, hivatta a f�t�rzs�t, �s azonnal a kicser�ltette a ruh�kat, �s az �n bakancsomat is. Bodn�r f�hadnagy nekem gyerekkori ismer�s�m, saj�velezdi fi� volt. A ruhacsere ut�n j�tt a szalmazs�k t�m�se. A laktanya h�ts� udvar�n lev� szalmakazalb�l pr�b�ltuk vid�m megjegyz�sek k�zben, az el��r�snak megfelel�en, t�glalap alak�ra t�mni a zs�kot. Fej�nkre t�ve vitt�k fel a k�sz zs�kokat a szob�nkba, ahol r�gt�n meg kellett �gyazni a nappali szab�lyoknak megfelel�en. A pokr�cokat �s a leped�ket egyforma nagys�g�ra kellett hajtogatni, �s �leiket, sarkaikat �ssze kellett illeszteni egybev�g�v�. Elhelyez�s�nk a Rudolf laktany�ban a jobb oldali �p�let m�sodik emelet�n volt. A t�vbesz�l� sz�zad parancsnoka K�lkey D�nes f�hadnagy, helyettese Bodn�r Zolt�n f�hadnagy volt. Kik�pz�s�nk�rt felel�s�k voltak m�g, Bodor Iv�n hadnagy, Harangi J�zsef �s Orosz J�nos hadapr�d �rmesterek, �s m�g m�sok, hivat�sos �rmesterek, tov�bb szolg�l� szakaszvezet�k, tizedesek, �rvezet�k. A sz�zad �lete meghat�rozott beoszt�s szerint zajlott. Reggel hatkor �breszt�, csukl�z�s, mosd�s, szobarend, reggeli, kihallgat�s, szobavizit, d�lel�tti foglalkoz�s, eb�d, d�lut�ni foglalkoz�s, parancskihirdet�s, vacsora, este kilenckor takarod�. A vacsora ut�ni id�vel elvileg szabadon rendelkezhett�nk, Dud�s �rvezet�, valamint V�radi �s Ertl �reg honv�dek tal�ltak sz�munkra elfoglalts�got, �s ott toltak ki vel�nk, ahol akartak. A kik�pz�s egyik "kedves" pillanata. Pihen� a gyakorl�t�ren. El�t�rben Muszik J�nos �s Ferencsin Imre karpaszom�nyos tizedesek z�ld zs�voly gyakorl�ruh�ban.  A szakaszparancsnok Harangi J�zsef hadapr�d �rmester is l�that�. A kik�pz�k egy csoportja  Els� id�kben alaki kik�pz�s folyt, de m�r kezdt�nk ismerkedni a t�vbesz�l�s eszk�z�kkel is. T�bb �lland� kik�pz�si hely�nk volt a laktany�n k�v�l. Az egyik a "Puskaporos" domboldala tele gy�m�lcsf�kkal, ahol az es�s �szi id�ben Kocsis f�t�rzs�rmester ki�lhette hatalm�t felett�nk. �gy p�ld�ul a domboldalnak felfel� bukfenceztetett ezer m�ter t�vbesz�l� vezet�kkel �s a gomboly�t�val a h�tunkon. Persze nyakig s�rosak lett�nk. A laktany�ba val� vissza�rkez�s�nk ut�n negyed�r�val tiszta ruh�ban kellett jelentkezni. A Puskaporosra sokat j�rtunk. Ez a mai miskolciaknak ismert ter�let, a Szentp�ter kapui k�rh�zzal szembeni domboldal, ahol ma t�bbemeletes h�zak �llnak. M�sik kik�pz�si ter�let a "Fecskesz�g" volt. Ez egy hepe-hup�s ter�let, a mai Zsarnai piac, a rep�l�t�r �s a Saj� �ltal hat�rolt r�sz. �rdekess�ge ennek, hogy a mai piac mellett lefel� halad� �t sark�n �ll� korcsma m�r akkor is megvolt, csak akkor egyed�l �llt �s a k�rny�k�re m�g nem �p�ltek h�zak. Alaki kik�pz�sre gyakran ment�nk a "zsolcai" r�tre. Az akkor Zsolc�ig be�p�tetlen ter�let volt a Saj� h�dt�l. Eperfasor vezetett arra. Ma a METRO �s m�s l�tes�tm�nyek tal�lhat�k ott.K�l�n�sen az els� hat h�t volt �rdekes. Lassan beleszoktunk mindenbe. Mivel az alaki kik�pz�sen m�r t�l voltunk, tudtunk tisztelegni is, �gy a szobaparancsnok enged�ly�vel, vacsora ut�n, a szabadid�nkben, a v�rosba is ki lehetett menni. �n rendszerint ig�nybe is vettem ezt a lehet�s�get, �s ilyenkor a cukr�szd�b�l mindenkinek hoztam valamit. Balr�l jobbra: P�l S�ndor, Barab�s S�ndor, Ferencsin Imre, Muszik J�nos, Bokros Kamill, Temesi L�szl� Galbavy J�zsef, Fenyvesi Mih�ly. Mint m�r eml�tettem es�s �szi id� volt. A f�t�shez minden szoba kapott egy kev�s gy�jt�st �s egy v�d�r szenet. Ez term�szetesen kev�s volt ahhoz, hogy meleg legyen. Az "�reg honv�dek" el�rult�k, honnan lehet sz�nhez jutni. Csup�n a G�m�ri p�lyaudvaron �ll� szenes szerelv�nyekhez kellett elmenni (lopni). �nk�nt v�llalkoz�k mehettek, mert rizik�s volt, ha a vasutasok valakit elkaptak. Elvileg a laktanya �rs�ge is elkaphatta volna a kisz�k� katon�kat, de �k is hasonl�an f�t�ttek, �s ez�rt ilyenkor m�s ir�nyba vett�k a j�r�r�z�st. A t�zet 21 �rakor ki kellett oltani, a parazsat kiszedni, �s a k�lyha ajtaj�t nyitva kellett hagyni. Este 21 �rakor volt a takarod� �s reggel 6-kor az �breszt�. Ekkor mindent nagyon gyorsan kellett elv�gezn�nk. F�lmeztelen�l �gyaztunk be, s m�ris menni kellett a csukl�z�sra, vagyis a reggeli torn�ra, ami 5-10 percig tartott. Ut�na a mosd�ban f�lmeztelen�l hideg v�zben mosakodtunk. A mosd� v�ly�szer� volt. 8-10 csapb�l lehetett vizet nyerni. A laktany�nak egy k�z�s zuhanyoz�ja volt, melyet az egys�g beoszt�sakor lehetett ig�nybe venni, �s itt langyos v�z folyt. A reggeli mosakod�s ut�n a mosd�t �s a WC-t az arra kijel�ltnek ki kellett takar�tania. A takar�t� �ltal�ban b�ntet�sk�nt kapta ezt a feladatot. Egy alkalommal engem is beosztott Kov�cs szakaszvezet�, mert �lland�an ellenszenvesen viselkedt�nk egym�ssal szemben. A tiszt�lkod�s ut�n nem sok id�nk maradt, mert m�ris a reggeli�rt kellett menn�nk Az �telt csajk�ba kaptuk, ami egy t�glalap alak� alum�nium ed�ny volt. �rdemes megjegyeznem, hogy vagy k�t h�napig az �gynevezett zup�t kaptuk, ami vagy r�ntott, vagy k�m�nymagos leves volt. Semmi nem volt benn, csak egy szelet kenyeret kaptunk hozz�. Ez a k�s�bbiekben �gy v�ltozott, hogy feketek�v� lett a leves helyett. J� �z� volt! Ha a konyh�n sok�ig kellett v�rni, m�g r�nk ker�lt a sor, akkor rendszerint nem volt id� az elfogyaszt�s�ra csak felmenet k�zben tudtuk meginni. A csajk�t hidegv�zben kellett elmosogatni eb�d �s vacsora ut�n is. M�g az utols� kortyot le se nyelt�k m�r rohanni kellett a szob�ba a szobarend, a szerelv�ny �s a ruh�zat vizsg�lat�ra. A szobaparancsnok mindenkit �tvizsg�lt. Megn�zte az �gy�t a katon�nak, �s esetenk�nt m�g a l�d�j�t is kinyitotta, �s ellen�rizte, hogy a sz�jak megfelel� sorrendben vannak-e berakva. Ha valami nem volt rendben, akkor feny�tett, ami lehetett kimen�, elt�voz�s megvon�sa, szoba vagy WC takar�t�sa stb. A bakancsnak ragyognia kellett. Erre szolg�lt a suviksz, amely egy fekete ken�cs volt fah�ncsb�l k�sz�lt dobozban, �s a kantinban lehetett beszerezni. Haszn�latakor a dobozba be kellett k�pni, �s �gy lehetett felvinni a bakancsra, csizm�ra. A szombat �s a vas�rnap kiv�tel�vel �ltal�ban h�t �rakor volt a kihallgat�s. A kihallgat�son k�relem, jelent�s vagy rendel�s alapj�n lehetett r�szt venni. A k�relem eset�n, szabads�got vagy elt�voz�st lehetett k�rni. Rendel�skor b�rmelyik felettes berendelhette a katon�t, ha "rossz f�t tett a t�zre", �s a kihallgat�st v�gz� d�nt�tt a k�rd�sben. A kihallgat�s v�gezt�vel kezd�d�tt a szobaszemle. Itt a szobaparancsnok vizsg�zott, hogy megfelel�en n�zett-e meg mindent. A szeml�t a kihallgat�st v�gz� vagy a napos tiszt v�gezte. Miel�tt valaki kihallgat�sra ker�lt volna, azt el�z�leg a szobaparancsnok, a napos, a szolg�latvezet� is k�teles volt ellen�rizni, nehogy a kihallgat�st vezet� tal�ljon hib�t. A szobavizit ut�n mindenki a szob�j�ban v�rta a tov�bbi parancsot. A d�lel�tti foglalkoz�s 8 �rakor kezd�d�tt �s 11 �ra 45 percig tartott. A k�ls� foglalkoz�sr�l elvileg legk�s�bb 12-re be kellett �rkezni a laktany�ba. Az eb�d v�telez�se az alakulatok id�beoszt�sa alapj�n t�rt�nt, melyet esetenk�nt v�ltoztattak, hogy az alakulatok ne mindig egy id�ben menjenek. A d�lut�ni foglalkoz�s 14-16 �ra k�z�tt zajlott, �s csak igen ritk�n tartott�k a laktany�n k�v�li ter�leten. A d�lut�ni foglalkoz�s ut�n volt egy kev�s l�legzetv�telnyi id�nk, majd az �gynevezett parancs-kihirdet�si foglalkoz�s k�vetkezett, az id�j�r�st�l f�gg�en, a laktanya udvar�n. Ez tisztelg�st, jobbra-balra n�zz, pusk�val val� m�veleteket, menetel�st stb. jelentett. A l�nyeg ebben az volt, hogy ennek �gy kellett egyszerre t�rt�nnie, mintha dr�ton r�ngatt�k volna a katon�kat. Itt volt a legnagyobb lehet�s�g a katon�kkal val� kitol�sra. A vez�nyl� rendszerint tal�lt kifog�st, �s r�gt�n b�ntetett. A b�ntet�s lehetett el�re-h�tra bukfenc, k�rbe fut�s stb. Ezt a foglalkoz�st valamelyik tiszthelyettes vagy tisztes vezette, de a t�bbieknek is ott kellett lenni�k. Ha �tadta a vez�nyl�s jog�t m�snak, az bizony�tani akarta, hogy milyen kem�ny katona. A foglalkoz�s ut�n felvonultunk a k�rlet�nkbe, de �gy, hogy �tk�zben le kellett porolnunk magunkat, mert r�gt�n kezd�d�tt a parancskihirdet�s. Ez minden nap, szombat �s vas�rnap kiv�tel�vel, 17 �rakor t�rt�nt. Ekkor aktu�lis dolgokat k�z�ltek a katon�kkal. R�vid ideig tartott. Ut�na kev�s szusszan�snyi id�nk volt a vacsor�ig. Vacsora ut�n szabadid�, szabad foglalkoz�si lehet�s�g, esetleg kimen� volt, ha esetleg valaki nem "k�t�tte" le a szeg�ny katona idej�t. A kimen�t �ltal�ban a szobaparancsnok enged�lyezte, de t�voll�t�ben a helyettese, a napos, napos tiszt is megtehette ezt. A kimen�r�l legk�s�bb a takarod� lef�j�s�nak v�g�ig �t kellett l�pni a laktanya kapuj�t. A k�rt�s rendszerint a kapu el�tt �llva f�jta a takarod�t j� hosszan, hogy mindenki id�ben be�rhessen. Term�szetesen az elt�voz�s vagy a szabads�g nem volt a takarod�hoz k�tve. Ezt rendszerint id�ponthoz k�t�tt�k, p�ld�ul �jf�lre vagy reggel 6-ra kellett vissza�rni. Mindk�t esetben a katon�nak mag�n�l kellett tartania a szabads�gol�si levelet vagy az elt�voz�si c�dul�t. Nagyj�b�l az eddigiekben le�rtak szerint telt el egy napja a katon�nak. A magyar hadseregen bel�l a h�rad�st az arra szakosodott egys�gek, a h�rad�sok �s a csapatt�vbesz�l�k l�tt�k el. A h�rad�sok a magasabb egys�gek, a hadoszt�lyt�l felfel�, m�g a csapatt�vbesz�l�k az alacsonyabb egys�gek h�rad�s�t l�tt�k el, term�szetesen a k�l�nb�z� fegyvernemeknek megfelel�en. A h�rad�s biztos�t�sa vezet�kes h�reszk�z�kkel �s r�di�kkal t�rt�nt. Az eszk�z milyens�g�t, fajt�j�t, az hat�rozta meg, hogy milyen t�vols�gra kellett hatnia. A h�rad�s alakulatokn�l m�r k�belek is szerepeltek a vezet�kes eszk�z�k k�z�tt, nagy befogad�k�pess�g� telefonk�zpontokkal. A r�di�k nagy t�vols�gokat hidaltak �t, �s voltak g�pkocsiba szereltek is. Az �ramell�t�suk m�sk�nt oldott�k meg. A nem g�pkocsiba szerelt, de nagyobb t�vols�g �thidal�s�ra szolg�lt olyan �ramforr�s, melynek a gener�tor�t l�bbal kellett hajtani (mintha biciklizett volna). A hegyi alakulatokn�l, pl. a K�rp�tokban, ahol a nagy szakad�kokat nem lehetett vezet�kkel �t�p�teni, m�r alkalmazt�k a f�nyt�vbesz�l� k�sz�l�ket. Itt k�t k�sz�l�ket kellett egym�ssal szembe �ll�tani (teh�t egym�st l�tni kellett), r� kellett besz�lni a k�sz�l�kre, az f�ny form�j�ban modul�lta a hangot. A m�sik k�sz�l�k vette a f�nyt, �s azt hangg� alak�totta. Ennek nagy h�tr�nya volt, hogy a r�l�t�st biztos�tani kellett, el�refel� az ellens�g fel� nem lehetett alkalmazni. A csapatt�vbesz�l�kn�l a vezet�kes h�rad�st a rendszeres�tett alum�niumb�l k�sz�lt �s v�zmentesen szigetelt, ezer m�teres, dobokon lev� vezet�kek t�zes vagy h�szas befogad� telefonk�zpontok �s a t�bori telefonk�sz�l�kek biztos�tott�k. Ha a befogad� k�zpont kapacit�sa nem volt elegend�, akkor mell� lehetett telep�teni egy m�sikat, ez csup�n technikai k�rd�s volt. A r�di�k kisebb teljes�tm�nnyel b�rtak, hisz r�videbb t�vols�gon kellett haszn�lni. A legkisebb teljes�tm�ny� r�di�t R/1 r�di�nak nevezt�k. Egy ember vitte a h�t�n �s a hat�t�vols�ghoz k�pest m�retei ar�nytalanul nagyok voltak. S�k vid�ken m�g csak m�k�d�tt valahogy, de hegyes ter�leten, erd�kben m�r nem volt megb�zhat�. Kis keretantenn�val m�k�d�tt �s azt ir�ny�tani kellett. A szakaszparancsnok h�rad�s�t volt hivatva ell�tni. Az R/2 r�di� a sz�zadparancsnokok h�reszk�ze volt. Ezt is egy ember vitte a h�t�n, ez is keretantenn�val �s teleppel m�k�d�tt, a hat�t�vols�ga m�r nagyobb volt. J� k�sz�l�k volt. Az R/3 r�di� m�r komoly k�sz�l�k volt. Itt a telepen k�v�l m�r gener�torral is lehetett �ramot fejleszteni. Keretantenn�val volt ell�tva, de magasantenn�t is lehetett hozz� �p�teni. Ezt a k�sz�l�ket k�t ember m�k�dtette �gy, hogy egyik a r�di�t kezelte, a m�sik a gener�tort hajtotta k�zzel. Mindk�t k�sz�l�ket h�ton vitt�k. Telepr�l m�k�dtetve k�l�n is lehetett vinni, de �ltal�ban egym�s mellett karonfogva vitt�k, hogy a meg�ll�s pillanat�ban m�ris gener�torr�l lehessen m�k�dtetni. A r�di� a z�szl�aljparancsnok h�rad�s�t biztos�totta. Nagyon j� k�sz�l�k volt. T�v�r� �zemm�don is lehetett haszn�lni, ez el�nyt jelentett. A z�szl�aljparancsnok k�zel�be telep�tett�k, �ltal�ban biztons�gos helyen. M�k�d�sk�zben a gener�tor hajt�s�n�l figyelni kellett arra, hogy a r�di� m�k�d�s�hez megfelel� �ram termel�dj�k, melyet a gener�tor tetej�n egy n�gy�g� csillag jelezte a megfelel� k�zi hajt�st. A t�v�r� �zemm�d megdupl�zta a hat�t�vols�got. Ezt szakszer�en morz�z�sra is kik�pzett t�v�r�sz kezelhette. A h�rad� eszk�z�k az ezred k�zpontj�ban voltak �sszpontos�tva �s ez�rt volt a kik�pz�s is k�zpontos�tva. A kik�pz�s sor�n a katon�nak meg kellett ismerni�k a vezet�k�p�t�s form�it, eszk�zeit �s azok kezel�s�t. Akik r�di�val lettek kik�pezve, azoknak a r�di�k telep�t�s�t, m�k�d�s�t, karbantart�s�t kellett megismerni�k, megtanulniuk. Akik a morz�z�st is megtanult�k, azok lettek a r�di� kezel�i, t�v�r�szai. Ezeknek meg kellett tanulni a rejtjelez�st, annak lead�s�t, �s v�tel�t. A morz�z�s tanul�sa megfelel� eszk�z�kkel (ad�, vev�) felszerelt tanteremben zajlott. Magam is sok t�rsamat tan�tottam a gyors, pontos morz�z�sra.Teltek, m�ltak a napok, elj�tt a kar�csony �s az �j�v �nnepe. Az �llom�ny tagjait k�t r�szben engedt�k szabads�gra. Egyik r�sz�k a kar�csonyt a m�sik r�sz�k az �j�vet kapta meg. Mi karpaszom�nyos honv�dek megkaptuk az els� csont csillagot. El�l�pt�nk karpaszom�nyos �rvezet�v�. �j�v ut�n (1942, janu�r) sz�munkra �j �let kezd�d�tt. Bevonultunk a tiszti iskol�ra. Az ezred �llom�ny�ban lev� �sszes karpaszom�nyos �rvezet�t �sszevont�k az ezred sz�khely�n, Miskolcon a Rudolf laktany�ban, a mi �p�let�nk f�ldszintj�n, a neh�zfegyversz�zad k�rlet�ben kialak�tott r�szben. Csak egy h�tig voltunk hatan, mert k�zben a hadoszt�ly gyalogezredeinek karpaszom�nyos t�vbesz�l�s �rvezet�inek a kik�pz�s�t Miskolcra vont�k �ssze. �gy az egri 14., a losonci 23. ezredt�l 6-6 f� j�tt Miskolcra, ez�rt 18-an lett�nk. Elhelyez�s�nk a mi t�vbesz�l�s sz�zadunk k�rlet�ben egy leg�nys�gi szoba lett. A szoba egyik oldal�n az emeletes vas�gyakat helyezt�k el, a szoba m�sik r�sze tanteremk�nt �s �tkez�k�nt szolg�lt. Kik�pz�s�nk els�sorban szakmai volt, de tov�bbra is a tiszti iskol�hoz tartozunk, ahov� naponta a parancskihirdet�sre �s hetente egy teljes napra le kellett menn�nk. Az iskola parancsnoka K�teles Jen� hadnagy volt. A t�vbesz�l�s szakmai r�szt K�lkey D�nes f�hadnagy vezette. A kik�pz�st k�t hadapr�d�rmester �s egy tizedes seg�tette. Az egyik hadapr�d a vezet�kes, a m�sik a r�di�s kik�pz�nk volt. Szob�nkban a rendet magunknak kellett megtartani, takar�tani, mosogatni. T�ny�rokb�l �tkezt�nk �s az �telt a konyh�r�l nagy ed�nyben mindig, a k�z�l�nk lev� napos hozta fel. K�lkey f�hadnagy a szakmai dolgokon k�v�l sok egy�bbel is foglalkozott, mivel vez�rkari vizsg�ra k�sz�lt. T�bbek k�z�tt az aut�vezet�ssel az aut� szerkezet�nek a megismertet�s�vel. A tiszti iskola egyik tant�rgya a becs�letbeli �gyek, melynek keret�n bel�l meg kellett ismern�nk �s tanulnunk a Becs�letbeli K�dexet. Ennek egy r�sz�t k�pezte a kardv�v�s, melyhez k�l�n be kellett �lt�zni v�v� ruh�ba, �s neves kardv�v� oktatott minket. A pisztoly kezel�s�t is oktatt�k �s bemutatt�k a vele val� b�n�sm�dot. Egy m�sik �rdekess�g volt, hogy a magyar hadseregben a t�vbesz�l�s tisztek lovas�tott tisztek voltak, �gy nek�nk is meg kellett tanulni, lovagolni, ez�rt mindannyian csizm�t kaptunk. A lovard�t a Szeles utca �s a Husz�r utca sark�n lehetett megtal�lni. Ma egy �p�let �ll a hely�n. A lovard�ban k�t m�ter magass�gban k�r�s-k�r�l falpal�nk v�dte a lovasokat, nehogy a falnak zuhanjanak, ha leesn�nek a l�r�l. J� j�t�k volt, mert voltak huncut lovak is (betan�tva), melyek igyekeztek a lovasukat levetni, vagy a pal�nkhoz nyomni. A lovakat sorsoltuk, �gyelve arra, hogy a huncut lovakat senki se ker�lhesse el, illetve, hogy ar�nyosan ker�ljenek sorra. Egy �reg husz�rt�rzs�rmester oktatott. Nagyon j�l �sszeszokott a t�rsas�gunk. Sokat heccel�dt�nk, viccelt�nk, �lm�nyeket, "kalandokat" mes�lt�nk egym�snak. Sokszor kir�ndultunk egy�tt. A Rudolf laktany�ban szok�s volt az, hogy a tiszti iskola ideje alatt szombatonk�nt mindig az iskola hallgat�i adt�k a Rudolf �rs�g�t, �s az egyik j�r�ri �tvonalat. Egyik alkalommal �n voltam a j�r�rs�g parancsnoka. Az �tvonal adott volt, �s elindultunk. Az utc�n nem kellett igazoltatni katon�kat, mert nem l�ttunk egyet sem.Mint m�r eml�tettem a kik�pz�s�nk a t�vbesz�l� sz�zad keret�ben folyt. Az egyik kik�pz�si napot szeretn�m elmondani, amikor a foly�n val� �t�p�t�st gyakoroltuk, melyet a sz�zad egyik hivat�sos �rmestere vezetett. A gyakorlat Szirmabeseny�n�l a Saj� �t�p�t�se volt. Az �t�p�t�si pontot Kov�cs �rmester, a volt szakaszvezet�, �gy hat�rozta meg, hogy olyan helyen kelljen partot �rni, ahol magas a part, �s nem lehet a ladikb�l egyszer�en csak kil�pni. A foly�n a v�z nagy �s sebes sodr�s� volt. �gy kellett az egyik partr�l a m�sikra ind�tani, hogy a megadott ponton �rjen c�lba a ladik. Arra is kellett vigy�zni, hogy a vezet�k ne l�gjon be a v�zbe, teh�t feszesen kellett tartani. Ez a gyakorlat h�sv�t szombatj�n d�lel�tt zajlott, amikor m�r mindannyiunk zseb�ben ott lapult az elt�voz�si enged�ly, mely 12 �r�t�l volt �rv�nyes. Igaz vissza�rkezt�nk d�lre a laktany�ba, de az eszk�z�ket m�g meg kellett tiszt�tani, karban kellett tartani. A gyakorlatvezet� ki akart vel�nk tolni, ami siker�lt! Mindannyian lek�st�k a vonatunkat. Kov�cs �rmesternek mindig, az j�rt az esz�ben, hogyan tolhat ki a karpaszom�nyosokkal, mivel � nem volt az, �s ez f�jt neki. Egy�bk�nt De�k ezredes, a hadoszt�ly katolikus esperese volt a keresztapja, �s ez�rt engedett meg sok mindent mag�nak. A tartal�kos tiszti iskola v�gz�sei Mindenki visszat�rt alakulat�hoz Egerbe, Losoncra, mi Miskolcon maradtunk. Mindenki el�l�pett karpaszom�nyos tizedess�, �s k�t h�t szabads�got kaptunk. Mikor visszaj�ttem, parancsot kaptam, hogy szemrev�telezzek egy helyis�get, ahov� embereket lehet ideiglenesen elhelyezni. Ez a vasutas klubhelyis�g volt a Martin-telep fel� vezet� els� h�dn�l balra lent a t�lt�sn�l. Mozg�s�t�s volt �s ez lett az ezred t�vbesz�l� szakasz�nak a mozg�s�t�si k�rlete. Nekem kellett odavezetni a beh�vottakat. A beh�vottak k�z�tt volt Galambos B�la tartal�kos z�szl�s, s mikor k�z�nk �rkezett, hozz�nk k�pest �regnek n�zt�k, pedig csak 30 �ves volt. D�szeb�d, az ezrednapon. 1942 m�jus 21. T�rzene a Rudolf laktanya udvar�n A hirad�stiszti iskola hallgat�i   vit�z Kir�ly L�szl� z�szl�s Visszaeml�kez�s katonai p�lyafut�somra R�gi szemmel - mai �rtelemmel 1940. december 20-t�l 1945. m�jus 9-ig Eml�keim katonaid�kr�l N�zem a megs�rgult f�nyk�peket, hogy megs�rgultak pedig m�g nem is olyan r�giek. Nemr�g k�sz�ltek. Az els� k�t k�p hadapr�d �rmesteri ruh�ban. Ez csak olyan imit�ci�, hogy is n�zn�k ki, mint katona. Ruszkay Pista bar�tom adta k�lcs�n Dubics�nyban. Ott tan�tottam, helyettes�tettem. M�g akkor f�t�tt a k�v�ncsis�g, milyen �rz�s katonaruh�ban lenni, hogyan n�zek ki. Lassan az is elj�tt, hogy be kellett vonulni. Akkor m�r nagyvisny�i reform�tus k�ntortan�t� voltam, onnan vonultam be Miskolcra, a Rudolf laktany�ba a 13/I. z�szl�alj. 1. sz�zad�ba 1940. december 21-�n. 22-�n kihallgat�son jelentettem a bevonul�somat, egyben szabads�got is k�rtem, mivel kar�csony k�zeledett. M�snap �t�tt-kopott egyenruh�ban �ll�tottam be Ecsegre a feles�gem�khez, kinek akkor m�g csak udvaroltam, m�g menyasszonyom sem volt. Mondanom sem kell, hogy egy kar�ra h�zott ijeszt� g�nya sokkal jobban n�zett ki mint �n. Toprongyosak voltunk. Szeg�ny volt az orsz�g, szeg�ny volt a hadserege is. H�rom h�nap alak) kik�pz�s ut�n �tker�ltem a tartal�kos tiszti iskol�ra. 1941 m�rcius 1-t�l szeptember 30-ig tartott a tiszti iskola. Nehezen tudtam beilleszkedni a katona�letbe A hat h�nap alatt t�bbsz�r voltam laktanya-fogs�gos, mint szabad. Ez a b�ntet�s abb�l �llat, hogy nem mehettem ki a v�rosba, vagy nem mehettem haza. M�ig sem tudom, hogy mi�rt. Val�sz�n� nem tudtam elviselni, ha felettem valaki �gy uralkodott, hogy arra nem volt m�lt�. Ez az �rz�s v�gigk�s�rt a tiszti iskol�n. Emiatt baj is lett. Az egyik tiszt Hunfalvay L�szl� hadnagy szakaszparancsnokom egyenesen kijelentette, ha a l�bamat t�rdig j�rom el,